Mint ismert, hazánk ellen három ügyben indított kötelezettségszegési eljárást kedden az Európai Bizottság, amelyek természetesen nem kerültek az Európai Bíróság elé. Fontos kiemelni, hogy a bíróság eddig kilenc esetben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen.
Ezek közül érdemes kiemelni, hogy az Európai Bizottság még 2007-ben indított Magyarország ellen eljárást annak érdekében, hogy a magyar szabályozásból kikerüljön az a – egyébként 2000 óta élő – rendelkezés, amely szerint a meg nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa ugyan levonható, de nem visszaigényelhető egészen addig, míg a számlák megfizetésére sor nem kerül.
Nem magas a szám
2011. július 28-án közzétett döntése alapján az Európai Bíróság először marasztalta el Magyarországot úgynevezett kötelezettségszegési eljárás keretében. Az áfaügyben hozott ítélet 120 milliárd forintba került hazánknak. Az ítélet mindazonáltal azt is megjegyezte, hogy „a tagállamok az irányelvvel összhangban előírhatják az adó-visszaigénylési jog érvényesítésének elhalasztását, feltéve, hogy a cégek ilyen esetekben is ésszerű határidőn belül megkapják az adó-visszatérítést”.
Magyarország ellen 2004-es csatlakozásunk óta 225 kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság. Ez a szám egyáltalán nem tűnik magasnak, hiszen például Olaszország esetében csak 2010-ben 176, Belgium esetében 159, Görögország esetében 157 jogsértési eljárás volt folyamatban. Az ősszel készített kimutatás szerint a 27 ország ellen 951 olyan eljárás indult, amely még mindig folyamatban van.
Problémák a vágóhídon
Belgium esetében többek között azért indult kötelezettségszegési eljárás, mert a bizottság nem találta rendben a szarvasmarhaféléket érintő fertőző szivacsos agyvelőbántalmak szűrővizsgálatai költségeinek fedezését célzó támogatást. Egy másik érdekesebb eljárás Portugália ellen indult, ahol a vágóhídon az emlősökből származó hús és a baromfihús melléktermékeinek összegyűjtésének, szállításának, feldolgozásának és megsemmisítésének támogatására szánt adó jellegű járulékok bevezetését kifogásolták.
A jogsértések által leginkább érintett három szakpolitikai terület (környezetvédelem, belső piac és adózás) az összes jogsértési ügy 52 százalékát teszi ki. Az összes folyamatban levő ügy több mint egyötöde környezetvédelmi jogszabályokhoz, 15-15 százaléka a belső piachoz és az adózáshoz kapcsolódik.
origo.hu
Orbán Viktor azonnali kérdésekre válaszol - élőben az Origón
