Balog: Olyan témához nyúlt a kormány, amelyhez mások nem mertek

Az uniós romastratégia kidolgozásával nagy kockázatot vállalt a kormány, olyan témához nyúlt, amelyhez a többi 26 tagország nem mert.

NT
2012. 02. 16. 21:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az államtitkár a berlini magyar nagykövetségen Fliegauf Benedek Csak a szél című filmjének világpremierje alkalmából rendezett pódiumbeszélgetésen elmondta: a romastratégiával a kormány „kitette a szennyes ruhát az ablakba”, igen kényes témát emelt az uniós politikai napirendre, hiszen a 10 milliós európai roma népesség felzárkóztatása és a velük szemben megmutatkozó előítéletesség szerte az unióban probléma, és számos országban van olyan súlyú integrációs kérdés, mint Magyarországon a romák helyzete. Németországban például ilyen ügy a török bevándorlók milliós tömegében kialakult „párhuzamos társadalom” – fejtette ki az államtitkár.

Fliegauf Benedek alkotását a Berlinale nemzetközi filmfesztiválon mutatták be a német fővárosban. A magyarországi romagyilkosságok hatására született mű a legjobb filmnek járó Arany Medvéért versenyez. A játékfilm Balog Zoltán államtitkársága anyagi támogatásával készült.

A berlini magyar nagykövetség a CSU bajor konzervatív párthoz közel álló Hans Seidel Alapítvány közreműködésével német és magyar szakemberekkel szervezett pódiumbeszélgetést a bemutató alkalmából. Az eseményre színültig megtelt a nagykövetség rendezvényterme, a több mint százfős közönség túlnyomórészt német érdeklődőkből állt. Balog Zoltán hangsúlyozta: a magyarországi népesség hetven százaléka romaellenes beállítottságú, ami széles teret nyit a szélsőséges politikai erők számára. Ráadásul a rendszerváltás óta a problémákat állandóan csak „besöpörték a szőnyeg alá”, az embereket „egyedül hagyták”, és mindennek eredményeképpen olyan robbanásveszélyes helyzetek keletkeznek, mint Gyöngyöspatán 2011-ben.

A rendszerváltás óta eltelt időszak öröksége, hogy már hárommillió szegény él az országban, köztük hatszázezer roma. Ezt a tömeget „fel kell emelni, fel kell zárkóztatni”, és ebben nem segít a rosszul felfogott politikai korrektség, amely gátolja a problémák kibeszélését – mondta Balog Zoltán. Hozzátette: a kormányzat két dolgot tehet: a törvények szigorításával világossá teszi, hogy nem lehet kisebbségek ellen büntetlenül uszítani és a védelem iránti igényt kihasználva, az állam erőszak-monopóliumát megkérdőjelezve egyenruhában, alakzatban vonulni. Ugyanakkor – második elemként – összetett, az oktatáspolitikától a kultúrpolitikán át egészen a gazdaságpolitikáig terjedő felzárkóztatási programmal meg kell változtatni a „társadalmi klímát”, és az embereknek esélyt kell adni a kiemelkedésre a szegénységből, amely 1,2 millió magyar állampolgár esetében a legkilátástalanabb mélyszegénységet jelenti – emelte ki az államtitkár. Hozzátette: a romák helyzetén csak velük együttműködve lehet hatékonyan javítani, ezt szolgálja a Magyarországon bevezetett gyakorlat, hogy a felzárkóztatásra szánt források felhasználását állami szervek a roma kisebbség választott képviselőivel közösen ellenőrzik.

Herbert Heuss, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsa tudományos munkatársa egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy Fliegauf filmje nem speciális magyar problémát dolgoz fel, hiszen például Németországban is történt kísértetien hasonló, rasszista indíttatású sorozatgyilkosság a közelmúltban. Kifejtette: a cigányok helyzetének javítását célzó projektek szerte Európában kudarcosak. „Nincsenek jó gyakorlatok, sikeres projektek”, ezért érdemes volna új megközelítéseket is alkalmazni, így például jobban koncentrálni az infrastruktúra-fejlesztésre.

Járóka Lívia, a Fidesz európai parlamenti képviselője, a magyar uniós elnökség vezetésével elfogadott romastratégia kidolgozásának egyik vezetője mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a cigányság végletes kitaszítottsága és a szegénység problémája szorosan összekapcsolódik, ezért csak összetett stratégiának lehet esélye a sikerre. Az évszázados problémák orvoslását szolgáló stratégia egyszerre koncentrál az oktatásra, a foglalkoztatásra, a romák lakhatási és egészségügyi helyzetének javítására, valamint a jogrendszer antidiszkriminációs elemeinek erősítésére. A felzárkóztatás e komplex programját a romákkal partnerségben kell végrehajtani – tette hozzá.

Daniel Strauss, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsa Baden-Württemberg tartományi szervezetének vezetője egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy Németországban is 70 százalék körül van a romaellenes beállítottságúak aránya, a romák pedig kisebbségi csoportként nem részesülnek törvényi védelemben, holott „állatvédelem például már van Németországban”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.