Magyarországon kettős válság van: a demokrácia és a költségvetés válsága – állította hétfőn Lubos Palata, A magyarok a görögök után tartanak, és ez számunkra is rossz című jegyzetében. Úgy vélte, hogy a kohéziós támogatás felfüggesztéséről szóló EB-kezdeményezés „nem a fegyelmezetlen Magyarországnak adott válasz, hanem figyelmeztetés a szakadék előtt, amelybe Budapest zúdulni készül”. „A magyar költségvetés tavalyi eredménye ezért egyszerűen átlátható csalás. Hasonló csalás, mint amilyenek a görög elszámolási varázslatok voltak, amelyek oda juttatták Athént, ahol ma van. Az Európai Bizottság döntése ezért helyénvaló” – írta Palata.
Másként látja a dolgot Bohumil Dolezal politológus. A Magyar uniós lecke című keddi kommentárjában úgy véli, legitim dolog fenntartásokat fogalmazni meg a mai magyar kormány politikájával szemben, s indokolt esetekben akár gazdasági szankciókat is bevezetni. „Disznóságnak” nevezte viszont, hogy a magyar kormány politikájával kapcsolatos fenntartások abban nyilvánuljanak meg, hogy szinte eltitkoltan és kitérő utakon gazdasági szankciókat vezetnek be ellene. „Nem vagyok euroszkeptikus és nem szeretem az EU–KGST összehasonlításokat. Nem tudok azonban szabadulni attól a gondolattól, hogy ezek bolsevik eljárások. Az EU a KGST-től eltérően remélem, megreformálható, csak valakinek a reformok érdekében igyekezetet is ki kell fejtenie. A cseh kormány ebben a konkrét kérdésben igyekszik, de többé-kevésbé illegalitásban teszi ezt. A cseh média nagy része ignorálja a kormányt. Miért?” – fejtette ki írásában.
„Észre sem vették”
Dolezal – immár nem először – élesen bírálja a cseh sajtót, beleértve a közmédiát is. Rámutat: bár korábban számos, a mai magyar politikát bíráló anyagot közöltek, Martonyi János prágai látogatását és Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter nyilatkozatát arról, hogy a magyarok nem engednék meg a demokrácia megkérdőjelezését országukban, észre sem vették. Erről csak a Právo című baloldali napilap számolt be, a többi országos lap semmit sem írt, a közszolgálati televízió is hallgatott. Petr Necas kormányfő Magyarország melletti múlt pénteki nyilatkozata ugyan megjelent a lapokban, de csak a CTK hírügynökség kissé torzító tolmácsolásában. Arra, hogy miért állt ki Necas az Orbán-kormány mellett, eddig csak a szombati Lidové Noviny kereste a választ.
Necas a nyilatkozatban helytelenítette az EB javaslatát, s úgy vélte, Brüsszelnek minden uniós tagállamot egyenlő bánásmódban kell részesítenie, mert különben felmerül a gyanú, hogy nem fegyelmezésről, hanem politikai döntésről van szó. „Ha valaki egyenlő bánásmódot akar a maga számára, fel kell emelnie a hangját akkor, amikor ezt mások nem kapják meg” – jegyezte meg Daniel Kaiser a lapban. Szerinte ezért nem lehet kizárni, hogy Necas az igazság mellett belpolitikai célokat is követett, amikor kiállt Orbán mellett. Necas bírálói, akik nem tudják megérteni, miért szavazott a cseh miniszterelnök a fiskális unió ellen, Orbán esetében megtalálhatják az okokat, amelyek Necas álláspontját megvilágítják.
„A kérdés világos”
A Lidové Noviny emlékeztet: az Európai Bizottságnak a közelmúltban politikai vitái is voltak Magyarországgal. A bizottság azzal, hogy a kohéziós alapokból való kifizetéseket most összekötötte a politikával, egy tabut döntött meg. A fiskális unióval a bizottság hatalma megnövekedne. „A kérdés ezért világos: miért kellene átadni újabb jogköröket olyasvalakinek, aki éppen most mutatta meg, hogy az önkény és a kettős mérce alkalmazása nem idegen tőle?” – állította az újság, amely a cseh lapok közül a legrendszeresebben foglalkozik magyar témákkal.
Tudni kell, hogy Prágának – elsősorban Václav Klaus cseh államfőnek és a Necas által vezetett Polgári Demokratikus Pártnak (ODS) – is évek óta politikai vitái vannak Brüsszellel. Emlékeztetőül: Klaus utolsóként írta alá a lisszaboni szerződés ratifikációját, s alig néhány napja Necas pedig elutasította az európai fiskális unióhoz való cseh csatlakozást. A miniszterelnököt ezért a koalíció és az ellenzék is egyaránt támadja. A fiskális unió miatt a közelmúltban szokatlanul éles és nyílt vita zajlott le Klaus és Schwarzenberg között is, aki külügyminisztersége mellett a Top 09 kormánypárt elnöke is.
Schwarzenberg szerint ha Prága nem csatlakozik a fiskális unióhoz, Csehország kizárja magát az európai elitből. A cseh miniszterelnöknek szüksége van tehát szövetségesekre, illetve ki kell használnia minden alkalmat, amely lehetőséget ad az EU óvatos bírálatára. Míg a cseh politikusok döntően rövidebb, illetve hosszabb távú érdekeik alapján foglalnak nyíltan állást a Magyarországgal kapcsolatos ügyekben, addig a sajtóban megjelent magyar témájú írások inkább a szélesebb cseh közvélemény általános nézeteit tükrözik. Itt a liberális látásmód s az Orbán-kormány politikájának bírálata a jellemző.
