Mint azt megírtuk, a bolgár, a cseh, a magyar és a szlovák külügyminiszter pénteken közös levélben javasolták, hogy Szerbiának a jövő heti EU-külügyminiszteri találkozón adják meg a tagjelölti státust. Közben az EU-országok diplomáciai irányítói politikai vitát folytatnak a Belgrád és Pristina közötti dialógusról, illetve Szerbia uniós tagjelöltségéről. Írtunk arról is: Románia megakadályozza, hogy Szerbia EU-tagjelölti státust kapjon, ha Belgrád nem hoz konkrét intézkedéseket a vlach kisebbség helyzetének javítására – közölte pénteken honlapján a Danasz című szerb újság az ország vezetéséhez közel álló forrásra hivatkozva.
Bár a döntést hivatalosan csak kedden hozzák meg az általános ügyek tanácsában ülésező miniszterek, Alain Juppé szerint már most, hétfőn egyetértésre jutottak ebben az ügyben. „Ez bátorítás lesz Belgrád számára, hogy folytassa közeledését az Európai Unióhoz” – mondta Juppé. Ugyanakkor hozzátette: a szerbeknek még vannak teendőik, mielőtt csatlakozhatnak az EU-hoz.
Múlt pénteken Szerbia és Koszovó között megállapodás jött létre a regionális és nemzetközi tanácskozásokon való koszovói részvétel mikéntjéről, valamint a szerb–koszovói „elválasztó vonal” integrált ellenőrzéséről. E megállapodás annyira derűlátó visszhangokat váltott ki a szerb tagjelölti státus esélyeit illetően, hogy Borisz Tadics szerb elnök máris úgy döntött: ezen a hétfőn és kedden látogatást tesz Brüsszelben, ahol megbeszélést folytat Catherine Ashtonnal, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, valamint Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével.
A tagjelölti jogállás megadása főleg elvi-politikai szempontból fontos, gyakorlati jelentősége inkább csak abban ragadható meg, hogy ez is egy lépcsőfok, amelyre fel kell lépni. Egyelőre ugyanis nincs szó arról, mikor kezdheti meg Szerbia ténylegesen az EU-csatlakozási tárgyalásokat. E tárgyalások során 35 témafejezetben kell majd teljes egyetértésre jutnia a csatlakozni kívánó államnak az unióval arról, hogy miként, milyen ütemezésben veszi át az EU-vívmányokat, a közös jogrendszert. Az ilyen tárgyalások évekig húzódnak – Horvátország például 2005-ben kezdte, és csak tavaly júniusban, a magyar EU-elnökség alatt tudta eredményesen lezárni.
A Nyugat-Balkánra összpontosító EU-bővítés folyamatában Montenegró valamelyest megelőzte Szerbiát, hiszen már korábban megkapta a tagjelölti státust – a csatlakozási tárgyalásokat azonban mindmáig nem kezdhette meg. Macedónia, amely immár 2005 óta tagjelölt, az ország elnevezése körüli, Görögországgal fennálló vitája miatt nem jutott még el a tárgyalások megkezdéséhez.
