Uniós források korábbi tájékoztatása szerint a szíriai ellenzékkel szemben brutális erőszakkal fellépő damaszkuszi rezsim hét további tagjával bővül az uniós beutazási tilalommal, valamint vagyonzárlattal sújtott szíriai személyek köre, miközben egy nevet levesznek erről a feketelistáról. Gazdasági jelentőségét illetően az új intézkedések közül kiemelkedik a szíriai központi bank Európában elérhető javainak befagyasztása.
A korábban, még tervezési szakaszban ismertetett szigorító lépésekhez tartozik emellett, hogy kitiltják a szíriai teherszállító repülőgépeket az EU-országok repülőtereiről, továbbá megtiltják a szíriai arannyal és drágakövekkel való kereskedést.
Előzetes értesülések szerint a Szíriáról szóló állásfoglalás-tervezetben az Európai Unió felszólítja a közel-keleti ország ellenzékét az egységre, valamint arra, hogy tartsa tiszteletben minden kisebbség jogait. Ez utóbbi kitételt az indokolja, hogy értesülések szerint a szunnita lázadók kegyetlenkednek az elfogott alavitákkal. Az alavita kisebbség számít a mostani damaszkuszi rezsim fő hatalmi támaszának.
A tanácskozáson – amelyen Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli – politikai vitát folytatnak a Belgrád és Pristina közötti dialógusról, illetve Szerbia uniós tagjelöltségéről. A tagországok külügy-, illetve európai ügyi miniszterei kedden – immár nem a szűkebb értelemben vett külpolitikai kérdéseket áttekintve, hanem az úgynevezett általános ügyek tanácsaként eljárva – döntenek arról, hogy támogassák-e az EU-tagjelölti jogállás megadását Szerbiának.
Múlt pénteken Szerbia és Koszovó között megállapodás jött létre a regionális és nemzetközi tanácskozásokon való koszovói részvétel mikéntjéről, valamint a szerb–koszovói „elválasztóvonal” integrált ellenőrzéséről. E megállapodás annyira derűlátó visszhangokat váltott ki a szerb tagjelölti státusz esélyeit illetően, hogy Borisz Tadics szerb elnök máris úgy döntött: ezen a hétfőn és kedden Brüsszelben tesz látogatást, ahol megbeszélést folytat Catherine Ashtonnal, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, valamint Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével.
Szerepel a hétfői EU-külügyminiszteri tanácskozáson a Fehéroroszországgal szembeni szankciók megszigorítása is. Diplomáciai forrás szerint 21 további magas rangú rendőrtisztet, illetve igazságügyi tisztségviselőt – az ellenzékkel szemben alkalmazott elnyomásban való személyes, tevőleges részvétel miatt – felvesznek az EU-vízumtilalommal, illetve vagyonbefagyasztással sújtott fehérorosz személyek listájára.
„Egyoldalú konferencia volt”
Egyoldalú volt a Szíria barátai nevű országcsoport pénteken Tuniszban rendezett konferenciája – fejtette ki hétfőn Szegej Lavrov orosz külügyminiszter, akinek országa bojkottálta a tanácskozást. A mintegy 70 országot és hét nemzetközi szervezetet tömörítő csoport tuniszi konferenciája zárónyilatkozatában felszólította Szíriát „az erőszak minden formájának azonnali beszüntetésére”, hogy a humanitárius segély eljuthasson rendeltetési helyére. A dokumentum intézkedéseket irányzott elő a Damaszkusz ellen eddig hozott szankciók érvényesítése és megszigorítása végett.
Lavrov viszont úgy vélte: egyértelmű, hogy a konferencia nem járult hozzá azoknak a feltételeknek a megteremtéséhez, amelyek arra ösztönöznék az összes felet, hogy a politikai megoldást keresse. Az a benyomás alakult ki, hogy egy olyan nemzetközi koalíció felállításáról volt szó, amely egy belső konfliktus egyik szereplőjét támogatná a másikkal szemben – mondta a miniszter. Lavrov hangsúlyozta: Tuniszba meghívták a szíriai ellenzék képviselőit, a hatalomét viszont nem. Oroszország Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerének fő támogatója, amely eddig már az ENSZ Biztonsági Tanácsának két, Szíriát elítélő határozatát vétózta meg Kínával együtt.
