Az alkotmánytanács szerint a szóban forgó törvény vét a véleményszabadság követelménye ellen. A döntés értelmében a Törökország által élesen bírált jogszabály nem léphet hatályba.
A törvényt január 12-án megszavazta a francia parlament mindkét háza, de azt az államfő még nem írta alá, miután 120 képviselő és szenátor a parlament által elfogadott törvények alkotmányosság vizsgálatát végző testülethez fordult. Szerintük a megszavazott szöveg összeférhetetlen a legalapvetőbb alkotmányossági elvvel, a véleménynyilvánítás szabadságával.
Az alkotmánytanács indoklása szerint egy törvény büntetheti a véleménynyilvánítás gyakorlásával való visszaélést, ahogy ez a holokauszttagadásról 1990-ben elfogadott törvény esetében történik, de magának ennek a szabadságnak a gyakorlását nem. Márpedig a január 23-i törvény a francia törvények által elismert minden genocídium nyilvánosan történő tagadását szankcionálja egyévi elzárással és 45 ezer eurós pénzbüntetéssel.
A Franciaországban népirtásnak minősülő események közé tartozik a holokauszt mellett az Oszmán Birodalomban 1915 és 1917 között az örmények tömeges legyilkolása is, amelynek örmény adatok szerint másfél millió áldozata volt.
A párizsi török nagykövetség azonnal „elégedettségét” fejezte ki a döntés miatt, s annak a reményének adott hangot, hogy az javíthat a török–francia kapcsolatokon. Bülent Arinc török miniszterelnök-helyettes szerint pedig az alkotmánytanácsi határozattal elkerülhetővé vált a diplomáciai válság Párizs és Ankara között. „Az alkotmánytanács igazságos, a politikai megfontolásokat figyelmen kívül hagyó döntést hozott” – írta Twitteren a török politikus.
A francia köztársasági elnök azonban azonnal megbízta a kormányt azzal, hogy az alkotmánytanácsi ajánlások figyelembevételével dolgozzon ki új tervezetet az örmény népirtás tagadásának tiltásáról. Nicolas Sarkozy tudomásul vette a döntést, s „érzékeli mindazoknak a hatalmas csalódottságát és mélységes szomorúságát, akik elismeréssel fogadták annak a törvénynek az elfogadását, amely minden genocídium tagadását büntetni kívánta” – olvasható az elnöki hivatal által kiadott közleményben.
A törvény december vége óta feszültségeket okozott Törökországgal, amely nem ismeri el az örmény népirtást, s az utolsó pillanatig meghátrálásra próbálta késztetni a francia parlamentet. A törvényt „nyíltan diszkriminatívnak”, „rasszistának”, illetve a gondolatszabadság ellen elkövetett merényletnek nevezte Recep Tayyip Erdogan török kormányfő, s az „iszlamofóbia európai erősödésének” jeleként értékelte.
origo.hu
Gyárfás Tamás: Ez nem egy játékfilm, nem egy regény, ez az életem. Ennyi volt
