A Törökország EU-csatlakozásáért felelős főtárgyaló januárban a davosi Világgazdasági Fórumról hazajövet jelentette ki, hogy az 1915-ös törökországi incidens nem minősül népirtásnak. A zürichi főügyészség ezt követően egy svájci örmény közösség által benyújtott kereset alapján indított ellene bűnvádi eljárást.
A vizsgálatról eredetileg a Neue Zürcher Zeitung című svájci napilap adott hírt. Christine Braunschweig államügyész a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a kereset szerint Bagis kijelentésével megsértette a svájci büntető törvénykönyv 261., rasszizmusellenes cikkelyét, s a hatóságok ezek alapján fogják kivizsgálni a politikus szavait, illetve azt, hogy hivatkozhat-e diplomáciai mentességre.
Cihangir Şahin, Bagis sajtótitkára elmondta: a miniszter nem kívánja kommentálni az esetet, amíg be nem fejeződött a főügyész előzetes vizsgálata.
Svájc hivatalosan elismerte a Törökország által máig tagadott népirtás tényét, és az örmény genocídium megkérdőjelezésének tiltásáról szóló törvényt fogadott el. Az alpesi ország 2007-ben több mint félmillió forintnak megfelelő bírságra ítélte Dogu Perinceket, a török parlamenten kívüli Munkáspárt elnökét, aki 2005-ben a nagyhatalmak által kitalált „nemzetközi hazugságnak„ nevezte az örmények kilencven évvel korábbi lemészárlását. A baloldali nacionalista párt vezetője egy évvel később fellebbezést nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mondván, hogy az ellene hozott ítélet sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményébe foglalt szabad véleménynyilvánítás elvét.
Legutóbb Franciaország fogadott el az örmény népirtás tagadását tiltó törvényt, amely komoly diplomáciai válságot okozott a két ország kapcsolatában.
