Magyarország 2012-es esetét kell előhúznia a tarsolyából annak, akit az Európai Unió tagállamainak egyenlőségéről kérdeznek – legalábbis a szerdán megjelent Wall Street Journal Mindenki Magyarországgal foglalkozik című véleménycikke szerint.
Az, hogy egy ekkora amerikai üzleti napilap hazánk és az Orbán-kormány mellé állt, nem jelent mást, mint hogy az eddig Magyarországot többnyire negatív példaként felhozó nemzetközi sajtó véleménye kezd átformálódni.
Brüsszel egy olyan kormánnyal szemben lép fel, amely egyébként is védekezésre kényszerül, és egy olyan ország ellen, amely kicsi és nem tagja az euróövezetnek. (Frankfurter Allgemeine Zeitung)
Mint ismert, az Európai Bizottságot már számos bírálat érte a február 22-i döntése miatt. Ekkor tett ugyanis – példátlan – javaslatot csaknem félmilliárd euró hazánknak járó kohéziós támogatás felfüggesztésére.
A New York-i székhelyű lap álszentnek nevezi, hogy az Európai Bizottság ostora Magyarországon csattan a GDP arányában háromszázalékos deficitkorlát jövőbeli vélelmezett megsértése miatt. Ez a „magatartás” már csak azért is érthetetlen, mert az általuk számon kért hiányplafont nagyon kevés tagállam tudja hozni az unióban.
A kohéziós pénzek ügye tovább ronthatja a már így is rendkívül feszült viszonyt az EU és Magyarország között. (Financial Times Deutschland)
A Wall Street Journal kitér rá, hogy a magas államadósság és a devizaeladósodottság miatt Magyarország minden kétséget kizáróan nehéz helyzetben van, ám a deficit túllépése így is mindössze 0,25 századpontos lehet 2013-ban – teszi hozzá. Hangsúlyozza: Magyarország így jóval kedvezőbb teljesítményt tud majd felmutatni, mint sokan mások a tagállamok közül.
Brüsszel csak példát akar statuálni, és az eljárás politikailag motivált, de ezzel a válasszal Magyarország nem segít magán. (Der Standard)
Már írtunk róla, hogy az amerikai napilap korábban is véleményt formált a hazánkat súlyosan érintő kohéziós alapok felfüggesztésére tett javaslattal kapcsolatban. Akkor a lap felhívta rá a figyelmet: már maga a felfüggesztésre irányuló javaslat is példa nélküli az EU-ban. Az újság emlékeztetett, a javaslat egybeesik Magyarországnak az Európai Bizottsággal folytatott csatájával, amely azok körül az „ellentmondásos törvények” körül folyik, amelyek „tisztségviselők szerint a központi bank és a bírósági rendszer függetlenségét fenyegetik”, és amelyek módosítását Magyarország megígérte.
Az Európai Bizottság öngólt lőtt azzal, hogy Orbán Viktor kormányának példás megbüntetéséről döntött: Magyarországról nem lehet elmondani, hogy káoszával jobban veszélyezteti uniós partnereit, mint bárki más. (Lidové Noviny, cseh konzervatív napilap)
A Magyar Nemzet szerdán arról írt : Kovács László (MSZP) volt uniós biztos kabinetjében dolgoztak azok a diplomaták, akik jelenleg az Európai Bizottság (EB) magyarországi képviseletének vezető tisztségviselői. A kirendeltség tájékoztatása szerint feladatuk az uniós végrehajtó testület szakmai háttéranyagokkal történő támogatása. Írásbeli válaszaikból valószínűsíthető, hogy közreműködtek annak az EB-javaslatnak az előkészítésében is, amelynek célja uniós források Magyarországtól való elvonása.
Egy biztos, Andor Lászlót, aki nem vett részt az Európai Bizottság ülésén akkor, amikor Magyarország szempontjából a legfontosabb döntést készült meghozni a testület, nem segíti az a tény, hogy néhány héten belül a Bajnai Gordon hátországának számító Haza és Haladás Alapítvány zászlóbontó rendezvényén készül beszédet mondani.
A kohéziós támogatás felfüggesztése a recesszióval fenyegetett ország számára „nem nevezhető okos döntésnek.(Dziennik Gazeta Prawna, lengyel gazdasági-közéleti napilap)
