A Spiegel Online a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) csütörtöki fórumán elhangzott kormányfői beszéddel foglalkozott „Orbán miniszterelnök vidéki kócerájjal hasonlítja össze az EU-t” címmel. A Spiegel szerint Orbán szerdán még igyekezett békülékeny hangot megütni az EU-val folytatott, elhúzódó vitában, de „egy nappal később már vége is szakadt a diplomáciának”, Orbán kemény szavakkal bírálta az uniót. A lap felidézte a januárban indított kötelezettségszegési eljárásokat, amelyekkel kapcsolatban az Európai Bizottság szerdán „megerősítette, hogy még mindig nem kapott minden tekintetben kielégítő választ a kifogásaira”. Bővebben>>>
Magyar rulett
A Handelsblatt című német üzleti lap „Magyarországból rulettjáték lesz” című összeállításában elemezte hazánk gazdasági helyzetét. Stefan Menzel kiemelte, hogy „Kelet-Európa” érdekes lehetőségeket kínál a befektetőknek, s míg Lengyelország és Csehország biztonságos, Magyarország és a Balkán a nemfizetés magas kockázatát hordozza, és árfolyamkockázatokat is rejt. Hazánkról szólva megjegyezte, hogy „nagy bátorság” kell az állampapír vásárlásához, majd hozzátette: nem látni előre, hogy mikorra állapodhat meg Budapest az EU-val és az IMF-fel, és a kormány – amely a vitatott gazdaságpolitikájával nemcsak a magánbefektetőket, hanem az IMF-et is elbizonytalanította – a tőkepiacon terjedő aggodalom szerint „tudatosan elnyújtja a megbeszéléseket, hogy minél később kerüljön az IMF gondnoksága alá”. Magyarország továbbá „a nagy árfolyamkockázat legjobb példája„ – fűzte hozzá Menzel, majd a forint árfolyamában az utóbbi időben végbement mozgást bemutatva megjegyezte, hogy „az óvatos és a konzervatív befektetők valószínűleg jobban teszik, ha messze elkerülik a magyar eszközöket”.
Richter
A Handelsblatt „Richter Gedeon: a gyógyszer-specialista Budapestről” címmel az összeállításban külön bemutatta a Richter gyógyszergyártó társaságot, amely a lap szerint igen jól működik, ám megszenvedi a kormány politikáját. A cég lassan felküzdi magát a vezető európai gyógyszergyártók közé, de megérzi az Orbán-kormány gazdaságpolitikája miatt az egész országot övező befektetői bizonytalanság hatását – írta az üzleti lap.
A kötelezettségszegési eljárás rutindolog
Csak részben elégedett Brüsszel Magyarország válaszaival, ezért a januárban indított három kötelezettségszegési eljárásból szerdán kettőt a következő fordulóba léptetett – írta a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) pénteki nemzetközi kiadása. „A bizottságnak ez a szelektív eljárása lehetővé teszi az Orbán-kormány számára, hogy pozitívan lássa a fejleményeket” – írta a lap. Valójában a kötelezettségszegési eljárás rutindolog, 2010 végén mintegy kétezer-egyszáz volt folyamatban, s húszból egy végződik a bíróság előtt – jegyezte meg az NZZ. „Hírek szerint a brüsszeli magyar delegációnál abból indulnak ki, hogy meg tud egyezni a kormány a bizottsággal, szükség esetén azonban egyes esetekben bíráknak kell dönteniük” – állt a cikkben.
Beveti magát Budapest
Magyarország szívesen megkapná a készenléti hitelkeretet az IMF-től és az EU-tól, és nem szívesen veszítene el mintegy 500 millió euró regionális támogatást sem. Hogy ezt a két célt elérje, Budapest „beveti magát” annak érdekében, hogy eloszlassa az EU aggályait – írta a Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági napilap. Hogy hamarosan megkezdődhessenek a tárgyalások az EU-val és a valutaalappal, még csütörtökre virradó éjjel átadták Brüsszelnek az átdolgozott jegybanki törvényt.
Közben forró helyzet vár Magyarországra a pénzügyminiszterek keddi találkozóján, ahol a bizottságnak a kohéziós források befagyasztására tett javaslatról döntenek. Uniós jogászok kijelentették, hogy a zárolásnak csak 2015-ben lenne érezhető a pénzügyi következménye, de Magyarországot ez nem nyugtatja meg – írta a lap. Hamarosan meg kell érkeznie Brüsszelbe egy levélnek, amelyben a GDP 0,4 százalékának megfelelő további hiánycsökkentésről tájékoztatják a bizottságot. Emellett Magyarország a döntés elhalasztására törekszik, hogy előtte mindent még egyszer alaposan meg lehessen vitatni – írta az újság egy meg nem nevezett diplomáciai forrásra hivatkozva.
Kettős mérce
A Rzeczpospolita konzervatív lengyel napilap pénteki elemzésében a magyar kormány ellen irányuló nyugati kampányhoz hasonlítja François Holland, a francia szocialisták elnökjelöltjének európai bojkottját. A lap meglepőnek tartja, hogy egyebek közt Angela Merkel német kancellár, Nikolas Sarkozy francia elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök hirtelen felfedezte „jobboldali azonosságukat”, míg korábban az Európai Unió csaknem egyhangúlag – a lengyelek nélkül – támadta a konzervatív magyar kormányfőt.
A szerző érdekesnek nevezi, hogy Orbán Viktort az adó csökkentéséért, míg Hollande-ot éppen ellenkező terveiért bírálják. A lap szerint nem a konzervativizmus, hanem az „»európaiságnak« való alávetettség elfogadása” az alapja a szövetségnek, melynek keretében az egyes országok minden új uniós szerződést aláírnak, „és még véletlenül sem tartanak róla hazájukban népszavazást”. Kiemeli továbbá, hogy a feltételeknek megfelelő „jó európainak” mindent szabad: a lengyel pénzügyminiszter, Jacek Rostowski például nyugodtan bejelentheti a bankadót, melynek bevezetéséért Orbán Viktort a nyugati lapok „megalázták”.
