A brit Financial Times úgy értékelte a döntést, hogy Magyarországnak nem sikerült megnyugtató választ adnia Brüsszel aggályaira a jegybanki függetlenséggel kapcsolatban. A londoni gazdasági napilap szerint ez közelebb hozta a Budapest elleni jogi szankciók lehetőségét, és veszélyezteti az IMF/EU-hitelmegállapodás elérésének esélyeit is, pedig erre Magyarországnak nagy szüksége lenne. A lap arról is írt: magánbeszélgetéseken magyar illetékesek annak a véleményüknek adnak hangot, hogy még mindig bőséges idő és mozgástér van a hitelcsomagról szóló tárgyalásokat akadályozó kérdések kezelésére.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német konzervatív lap úgy fogalmazott: Brüsszelben kételkednek a budapesti parlamentben kétharmados többséggel rendelkező Orbán-kormány demokratikus elkötelezettségében. A Die Welt német konzervatív lap szerint „mérgesedik Budapest és Brüsszel vitája”, a magyar miniszterelnök pedig „blokáddal próbálkozik”. A lap úgy látja, „erős belpolitikai nyomás nehezedik Orbánra”, a kormány reakciója pedig annak leplezését szolgálja, hogy nagy tét forog kockán: 20 milliárd eurós EU/IMF-szükséghelyzeti hitel sorsa függ az eljárástól.
Ultimátum
A Handelsblatt című üzleti lap beszámolója szerint Brüsszel ultimátumot adott Magyarországnak, és a „bizottság egyelőre jegeli a tárgyalásokat a súlyos helyzetben lévő országgal a pénzügyi segítségről”. A tét 20 milliárd euró, a lap szerint az államcsőd elkerüléséhez van szükség a pénzre. A Financial Times Deutschland üzleti lap szerint „Magyarország számára fontos a gyors megoldás, mert az ország drámai helyzetben van”, hiszen a leminősítések hatására jelentősen emelkedett az államadósság finanszírozási költsége.
A The Wall Street Journal amerikai üzleti napilap európai kiadása (WSJE) felhívta a figyelmet: az EU szerint Magyarországnakahhoz, hogy megkezdődhessenek a pénzügyi biztonsági hálóról szóló tárgyalások, konkrét lépéseket kell tennie a központi bank függetlenségének biztosítása érdekében. „Ez a feltétel tetézte azokat a befektetői félelmeket, hogy az ügylet csak a vártnál sokkal hosszabb idő alatt, vagy éppen egyáltalán nem jöhet létre” – vélekedett a lap.
Nyomásgyakorlás
A Le Monde francia liberális napilap úgy vélte, a magyar kormány békülési kísérletei ellenére az Európai Bizottság továbbra is nyomás alatt tartja Budapestet. A lap megjegyezte: bár Brüsszel további tájékoztatást vár, egyelőre nem állapított meg szabálysértést, konkrét esetek vagy panaszok hiányában.
A konzervatív francia Le Figaro tudósítása szerint a „harmincnapos ultimátummal” Európa növeli a nyomást Orbán Viktorra, miközben az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság éppen most fejezi be „döntő jelentését a magyarországi jogállamiságról”. A lap szerint „az Európai Unió határain belüli tekintélyelvű félresiklás kockázatával szemben Brüsszel duplán is kifejezte frusztrációját”: lerövidítette a Magyarországnak adott határidőt, és azonnali fenyegetéssé vált az, hogy akár az Európai Bírósághoz is fordulhat. A lap szerint annak ellenére, hogy az Európai Bizottság „szigorúan jogi és objektív alapon” fogalmazta meg kifogásait, „Orbán Viktor nehezen kerülheti el azt a benyomást, hogy bekerítették”.
Médiatörvény: rendezve
A katolikus La Croix a figyelmeztetések részletes ismertetése után úgy vélte, hogy azok még feszültebbé tehetik a magyar miniszterelnök és az európai intézmények közti viszonyt. A Die Presse, a vezető osztrák konzervatív napilap úgy fogalmazott: újabb fordulóba lépett az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti erőpróba. Az újság szerint a médiatörvény körüli vita a jelek szerint rendeződik.
A Der Standard liberális osztrák lap arról írt: nem lehet kijelenteni azt, amit a kormány állít, vagyis hogy a bizottság a válaszok kilencven százalékát elfogadta. A lap úgy látja, a harmadik eljárásban, a jegybankkal kapcsolatosban „sem lehet igazi enyhülésről beszélni”. Amíg nincs minden tisztázva, a bizottság továbbra is blokkolja a pénzügyi segítségnyújtást – tette hozzá a lap.
Mit sérelmez Bugár?
Az amerikai Time magazin internetes kiadásában „Miért dühös a magyar fiatalság és sodródik a szélsőjobb felé?” címmel arról cikkezett: „Európa más részein a szélsőjobb rendszerint a szegényeket, a nem túl magas iskolázottsággal rendelkezőket és a társadalom perifériáján élőket vonzza, de Magyarországon, úgy tűnik, ennek az ellenkezője igaz.” A Felvidék.ma szlovákiai magyar hírportál arról írt: Bugár Béla, a Most–Híd szlovák–magyar párt elnöke teljes monopolhelyzetet élvez a szlovák sajtóban és az összes televízióban, mégis a magyar kormánynak a szlovákiai választásokba való állítólagos beavatkozást sérelmezi.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!