A több tízezer kormánypárti választó előtt elmondott, egyórás beszédében a jobboldali jelölt amerikai mintára szabályozást is követelt annak érdekében, hogy az európai közbeszerzésekből ezentúl csak az Európában termelő kis- és középvállalatok részesülhessenek.
„Európa nem lehet fenyegetés, Európának a védelmet kell jelentenie” – fogalmazott a köztársasági elnök. Hozzátette: „Egész életemben hittem Európában, egész életemben Európára szavaztam, egész életemben Európát védtem. De ha a mai világban Európa nem vonja le magának a válság tanulságait, akkor a cselekvéshez való eszköz helyett a tehetetlenség tényezőjévé fog válni, s egy olyan Európa lesz belőle, amely elárulta az alapító atyák kezdeti álmát”.
Ennek szellemében a schengeni egyezményt illetően Sarkozy úgy látja, hogy az már „nem képes a helyzet súlyosságára válaszolni”, ezért felül kell vizsgálni. „Olyan strukturális reformot kell megvalósítani Schengennel, mint amilyet az euróval megcsináltunk (…), nem hagyhatjuk a migrációs hullám kezelését kizárólag a technokraták és a bíróságok kezében” – mondta hatalmas tapsvihar közepette a jobboldali jelölt.
Büntetni kell
„Büntetni, felfüggeszteni és ki kell zárni egy nem teljesítő államot a schengeni szerződésből, ahogy az eurózónából is egy olyan országot, amely nem teljesíti a kötelezettségeit” – követelte Sarkozy. A francia elnök „az illegális bevándorlás elleni harcban közös frontot” szeretne Európában, valamint olyan „válságkezelő eszközök” létrehozásáért szállt síkra, amelyekkel a „rendkívüli körülményekkel szembesülő országokat” segíteni lehet. A menekültjogot és a külföldiek jogait illetően is „megerősített konvergenciára” van szükség szerinte az európai tagállamok között. „Nem fogadhatjuk el az Európa külső határainál tapasztalható határ-ellenőrzési elégtelenségeket” – hívta fel a figyelmet.
Fel is függesztené a részvételt
„Ha azt tapasztalom a következő 12 hónapban, hogy semmilyen komoly fejlődés nem történik ebben az irányban, akkor Franciaország felfüggesztheti részvételét a schengeni egyezményben addig, amíg a tárgyalások nem vezetnek eredményre” – mondta a francia elnök.
Sarkozy a gazdaságban – amerikai mintájú – protekcionista intézkedés bevezetését kérte Európától az európai vállalatokra annak érdekében, hogy az Európában termelő és gyártó vállalatok részesülhessenek európai közpénzekből. Arra is utalt, hogy amennyiben az Európai Unió ezen a téren sem lép előre egy éven belül, Franciaország egyoldalúan fogja a szabályozást megvalósítani, és létrehozza „saját chartáját” a francia kis- és középvállalatok védelmében.
A köztársaságielnök-választás első fordulóját április 22-én, a másodikat pedig május 6-án tartják Franciaországban. Valamennyi felmérés a szocialista jelölt, Francois Hollande győzelmét jelzi előre a szavazatok 56-59 százalékával Nicolas Sarkozyval szemben, aki alig 41-44 százalékra számíthat.
Minden katonának haza kell térnie
Francois Hollande baloldali jelölt vasárnap megerősítette: amennyiben megválasztják államfőnek, még az év vége előtt kivonja a francia csapatokat Afganisztánból. A szocialista politikus egy párizsi választási beszélgetésen elmondta, hogy a védelmi politikának „ugyanolyan mértékben kell hozzájárulnia az állami megtakarításokhoz, mint más szektoroknak”. Szerinte a külföldi missziók többe kerültek Franciaországnak a tervezettnél. Ezzel is indokolta, hogy megválasztása esetén 2012 vége előtt minden harcoló francia katonának haza kell térnie Afganisztánból.
Nicolas Sarkozy államfő január végén – azt követően, hogy egy afgán katona megölte négy francia társát – jelentette be, hogy a francia harci egységek kivonása Afganisztánból a tervezettnél egy évvel korábban, 2013 végéig befejeződik. Azt is jelezte akkor, hogy Franciaország arra fogja kérni a NATO-t: gondolja át, hogyan tudja valamennyi harci misszióját átadni az afgán hadseregnek a 2013-es év folyamán. A nemzetközi erők az átadás végét eredetileg 2014 végére tervezték.
Hollande arra is ígéretet tett, hogy elnökként a külföldi missziók ideje alatt is folyamatosan konzultálni fog a parlamenttel, s nemcsak a csapatok küldéséhez fogja a képviselők beleegyezését kérni, ahogy az most gyakorlat.
