A hivatalos kínai látogatásra Kínába érkezett Erdogan úgy nyilatkozott, hogy ő még nem kapott semmiféle hivatalos megerősítést sem Teherántól, sem a nyugati kormányoktól arra vonatkozóan, hogy Isztambulban tartják az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja és Németország (P5+1), valamint az Irán közötti nukleáris tárgyalásokat.
Az iráni állami média legutóbb arról számolt be, hogy Isztambul lesz a tárgyalások helyszíne, továbbá Catherine Ashtonnak, az EU külpolitikai és biztonsági főképviselőjének, egyben a P5+1 csoport képviselőjének szóvivője szintén vasárnap közölte, hogy a tárgyalások következő fordulóját Isztambulban rendezik. Az iráni félhivatalos Fars hírügynökség korábban még arról is írt, hogy ha sikerül haladást elérni a törökországi egyeztetéseken, akkor a következő fordulót az iraki fővárosban tartják.
A zavart az idézte elő, hogy míg az iráni külügyminiszter, Ali Akber Szalehi az elmúlt hónapokban rendre azt erősítette, hogy a tárgyalásoknak Törökország ad majd otthont, egy héttel a tervezett időpont előtt bejelentette, hogy kormánya alternatív helyszíneken gondolkodik, s név szerint meg is említette Damaszkuszt, Bagdadot, illetve Kínát.
Megfigyelők Teherán elbizonytalanodását az Irán és Törökország közötti, a szíriai kérdésben megmutatkozó véleménykülönbséggel magyarázzák. Az iráni vezetés és Irak síita miniszterelnöke, Nouri al-Maliki ugyanis a damaszkuszi kormányt támogatja. Ankara viszont bírálója a szíriai vezetésnek.
Erdogan napokkal ezelőtt kijelentette azt is, hogy Teherán a nukleáris tárgyalások kapcsán vállalt kompromisszumai nem valóságosak, s úgy vélte, a megbeszélések helyszínével kapcsolatos új iráni ötletekről beszélni csak „időpocsékolás”, hiszen az iszlám köztársaság tudja, hogy a vele tárgyalók számára mind Bagdad, mind Damaszkusz elfogadhatatlan.
Peking a helyszínnel kapcsolatos elbizonytalanító hírekre úgy reagált, hogy „a helyszín nem a legfontosabb kérdés”, a lényeg, hogy a párbeszéd megkezdődjön, s mielőbb eredmény szülessen. A külügyi szóvivő mindazonáltal sürgette, hogy a felek mielőbb állapodjanak meg abban, hogy hol kívánnak találkozni.
Iránban közben erősödnek a törökellenes hangok. Politikusok egyre azt hangoztatják, hogy a térségi kérdések megítélésében egyre nő a távolság a két ország között, s úgy vélik, Ankara a nyugati hatalmak – különösen az Egyesült Államok – befolyása szerint cselekszik.
Peking korábban az esetleges izraeli katonai lépésre vonatkozó kérdésre megerősítette, hogy az államközi kapcsolatokban ellenzi az erő alkalmazását, illetve az azzal való fenyegetést. Kína azt is többször kijelentette, hogy ellenzi a nukleáris fegyverek elterjedését, ugyanakkor határozott ellenzését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Teheránt – vélhetően atomfegyver előállítását célzó – nukleáris programjának felhagyására gazdasági szankciókkal, az olajvásárlások leállításával, katonai beavatkozással próbálják rákényszeríteni.
