Lemondott az államfő

Benyújtotta lemondását Borisz Tadics szerb államfő csütörtökön Slavica Djukics Dejanovics parlamenti elnöknek, aki ezt követően május 6-ra kiírta az elnökválasztást.

TK
2012. 04. 05. 12:42
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szerbiában ily módon május 6-án egyszerre tartanak majd elnök-, parlamenti és helyhatósági választásokat. Bővebben>>>

Az új államfő megválasztásáig és hivatalba lépésig a parlamenti elnök látja el a köztársasági elnöki teendőket.

Tadics szerdán jelentette be, hogy tíz hónappal lerövidíti elnöki megbízatását és lemond tisztségéről, hogy a parlamenti választásokkal együtt elnökválasztásokat is tarthassanak a balkáni országban. Szerbiában már korábban bejelentették, hogy május 6-án parlamenti és helyhatósági választásokat tartanak.

Tadics újságíróknak nyilatkozva szerdán elmondta azt is, hogy jelöltként indul az elnökválasztáson, és biztos a győzelmében. Kampányának középpontjában a gazdasági reform áll majd. „Miután előremutató tendenciák tapasztalhatók hazánkban, optimistán indulok a választáson. A választás nehéz lesz, de lehetőséget ad az embereknek arra, hogy döntsenek: milyen utat válasszon az ország. Én az európai integrációt és az ország egységének megőrzését javaslom” –- mondta, és megismételte Belgrád ismert álláspontját: „Nem ismerjük el Koszovót!”.

A választások időpontjával kapcsolatban megjegyezte, hogy szerinte leállnának a politikai reformok, ha az elnök- és a parlamenti választásokat különböző időpontokban tartanák meg, az elnökválasztással az év végéig várnának.

Elemzők szerint a Tadics vezette Demokrata Párt (DS), a kormánykoalíció fő ereje az elnök személyes népszerűségére építi választási stratégiáját. A DS a népszerűségben jelentősen lemaradt az ellenzéki populista Szerb Haladó Párt (SNS) mögött. Az SNS vezetője, Tomislav Nikolics szintén indul az elnökválasztáson.

A leköszönő kormánynak előnyére válik, hogy Szerbia márciusban az Európai Unió tagjelölt országa lett, viszont nagy nehézségekbe ütközik, hogy fenntartsa a gazdasági növekedést, egyidejűleg pedig fékezze a munkanélküliség növekedését. Az ország EU-csatlakozása – amely akár egy évtizedbe is beletelhet – függ attól is, hogy javul-e Belgrád viszonya Koszovóval, amely 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiából. Belgrád nem hajlandó elismerni Koszovó függetlenségét, de a nemzetközi közösség elvárja tőle, hogy normális viszonyt építsen ki vele.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.