Nicolas Sarkozy jelenlegi államfő és szocialista kihívója, Francois Hollande között elkezdődött a versenyfutás a 18 százalékos szélsőjobboldali és a 9 százalékos centrista tábor megszerzéséért. „A szélsőjobboldal magas szintjéért Nicolas Sarkozyt terheli a felelősség. Vannak olyan választók, akik mérgükben szavaztak így. Én őket akarom meghallani” – mondta Hollande. Sarkozy elismerte, hogy a Nemzeti Front megduplázta szavazóinak számát az előző elnökválasztás óta, s jelezte: mostantól „erre a válságszavazatra” szeretne „választ adni”.
„Merkel jól együttműködik a francia elnökkel, bárki legyen is az”
Nyugtalanító a francia elnökválasztások első fordulójában elért szélsőjobboldali siker – mondta a német kormány helyettes szóvivője hétfőn. Georg Streiter Berlinben kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: a Nemzeti Front jelöltjére, Marine Le Penre leadott szavazatok magas száma riasztó, a második forduló azonban megnyugvást hozhat. Hozzátette: Angela Merkel német kancellár továbbra is Nicolas Sarkozyt támogatja. Megjegyezte: tudomása szerint Merkel nem vesz részt személyesen a konzervatív jelölt kampányában. A helyettes kormányszóvivő kiemelte, hogy a német és a francia kormányzat viszonya „teljes mértékben független” a vezető pozíciókat betöltő személyek kilététől, és Merkel jól együttműködik a francia elnökkel, bárki legyen is az.
Hasonlóan vélekedett Guido Westerwelle külügyminiszter is, aki hétfőn hangsúlyozta: a német–francia kapcsolat kulcsfontosságú az uniós integráció jövője szempontjából, Németország ezért a Franciaországgal való szoros együttműködés lehetőségét keresi akkor is, ha Francois Hollande lesz a következő államfő. Kifejtette: a francia elnökválasztás második fordulójában „két igazi demokrata” vesz részt, akik egyaránt „kiállnak Európáért és a német–francia barátságért”. Sigmar Gabriel, a német szociáldemokrata párt (SPD) elnöke üdvözölte Hollande győzelmét. A legnagyobb német ellenzéki párt vezetője kiemelte: a franciák változást akarnak, a szocialista jelölt sikere pedig azt mutatja, hogy a Merkel–Sarkozy-féle megszorító politikának van alternatívája.
A The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadása (WSJE) annak tulajdonítja Le Pen jó eredményét, hogy Sarkozy ezúttal nem tudta magához vonzani a szélsőjobboldali szavazókat, ellentétben a 2007-es választásokkal, amikor ez sikerült neki olyan ígéretekkel, mint például a nemzeti önazonosság minisztériumának megteremtése vagy az illegális bevándorlók deportálása.
Számos jel utal arra, hogy a francia választók semmire sem vágynak jobban, mint a „politikai feszültség” mérséklődésére, és senki sem testesíti meg jobban ezt a vágyakozást, mint Francois Hollande – írta a Die Presse című konzervatív osztrák napilap vezércikkében. Hollande a szó szoros értelmében vett „gyengeáramú politikus”, akinek soha nem kellett kitennie a lábát a pártműhely védettségéből. Sarkozy egy „változékony dinamó”, aki Franciaország átalakításának szándékával lépett fel, de a jelek szerint túl sokat várt honfitársaitól. Ha Hollande-ot választják a franciák a második fordulóban, akkor lejjebb kell srófolniuk elvárásaikat, mert az ő energiája nem lesz elegendő ahhoz, hogy megvédje Franciaország helyét az európai politika „vezető ligájában” – vélekedett a Die Presse.
Marine Le Pen szereplése csaknem még Hollande szakaszgyőzelménél is inkább megjegyzésre méltó – írta tudósításában a Der Standard című liberális osztrák napilap. Sarkozynek a győzelemhez a szélsőjobbról, valamint középről, Francois Bayrou szavazóitól is voksokat kellene begyűjtenie, emellett minden bizonytalan szavazót maga mellé állítania.
Nagy valószínűséggel Nicolas Sarkozy végét jelenti az, hogy a francia elnökválasztás első fordulójában alulmaradt a szocialista Francois Hollande-dal szemben – véli a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap. A szerző úgy látja: Sarkozy a francia beképzeltség tökéletes képviselője volt, de otthonában ez a kultúra, amelyet oly agresszív módon képviselt külföldön, nem egészen fogadta be.
Sarkozy ellen szavaztak a franciák – írja a liberális pozsonyi Sme, amely szerint az is ezt bizonyítja, hogy a „radikálisok” együttesen annyi szavazatot kaptak, mint a legsikeresebb jelölt. A lap úgy véli, amennyiben a második kör a „tapasztalatlan” és „semmilyen” Hollande-ot hozza ki győztesnek, az Párizs részéről nagyobb érdeklődést hozhat a posztkommunista országok irányába.
A „mozdulatlan” Hollande győzött, Sarkozy még remél, az igazi robbanást Marine Le Pen hozta – összegezte a választás eredményeit a Corriere della Sera olasz napilap. Az újság hangsúlyozta, az V. köztársaságban még nem fordult elő, hogy az első fordulót nem a tisztségben levő elnök nyerte volna.
„Nicolasnak vége, nincsen esélye, de én se rá, se Hollande-ra nem szavazok” – nyilatkozta Le Pen a La Repubblicának. A római napilap által kérdezett Daniel Cohn-Bendit azt mondta: Európában véget ért a Merkozy páros korszaka, mely kizárólag megszorításokat diktált.
Mint azt megírtuk, a hivatalos eredmények szerint a szocialista Francois Hollande 28,5 százalékkal végzett az élen a francia elnökválasztás első fordulójában, a második helyen álló, 27 százalékos támogatottságot szerzett jelenlegi államfő, a konzervatív Nicolas Sarkozy előtt, így ők ketten jutottak be a május 6-i második fordulóba. A harmadik helyen a szélsőjobboldali Marine Le Pen áll a szavazatok 18,2 százalékával, megelőzve a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont (11 százalék). A centrista Francois Bayrou a szavazatok 9,1 százalékát kapta.
Hollande első fordulós győzelme kapcsán úgy fogalmazott: a változás megkezdődött, és semmi nem állíthatja meg. Nicolas Sarkozy ennek ellenére bizalommal tekint a következő forduló elé. Elemzők szerint Sarkozynek nagyon nehéz dolga lesz, ha győzni akar május 6-án.
Moszkvában nem lesznek elkeseredve, ha Nicolas Sarkozy veszít az elnökválasztáson, mivel úgy tartják, hogy ellenfele, Francois Hollande aligha változtat Franciaország Oroszország-politikáján – vélte Alekszandr Makarkin politológus. „A szocialista politikus meglehetősen gyakorlatias, igen nagy a valószínűsége, hogy megnyeri a második fordulót, de aligha kell tőle nagy változásokat várni” – nyilatkozta hétfőn a Kremlhez közel álló szakember az Interfax hírügynökségnek.
