Kétnapos látogatást kezd hétfőn Brüsszelben Orbán Viktor magyar miniszterelnök abban a reményben, hogy eltávolíthatja az akadályokat az EU és a Nemzetközi Valutaalap csomagjáról folytatandó tárgyalások útjából – írta hétfői számában a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti napilap európai kiadása. A tárgyalások megkezdését – olvasható a beszámolóban – Budapest és Brüsszel „heves vitái” akadályozzák. A lap szerint a magyar fél mintegy 15-20 milliárd eurós nagyságrendű támogatási programra számít. A WSJ cikke szerint azonban a brüsszeli megbeszélés nehéznek ígérkezik: „a feszültség, amely Orbán 2010 áprilisi hatalomra kerülése óta sohasem volt mélyen a felszín alatt, az elmúlt hónapokban ugrásszerűen megnőtt”. A WSJ szerint brüsszeli tisztségviselők „rövid, de építő szellemű” megbeszélésre számítanak José Manuel Barroso európai bizottsági elnök és Orbán Viktor között. A lap egyik – meg nem nevezett – forrása szerint Barroso üzenete az lesz, hogy Magyarországnak „a szabályok szerint kell játszania”.
A populista pártok „mindig kettős csapást mérnek”
A Die Zeit című német liberális hetilap internetes kiadásában Mi! Vagyunk! A! Nép! címmel közölt elemzést az európai populista pártokról. A szerző, Jan Werner Müller kifejtette: tévesnek bizonyult az a feltételezés, hogy a populista pártok rövid életűek, hiszen a kilencvenes évek eleje óta kibontakozott húsz jelentős populista mozgalom közül mostanáig csupán kettő tűnt el, és az egyik a meggyilkolt Pim Fortuyn vezette mozgalom volt. Az a várakozás sem igazolódott be, hogy a populista pártok nem sokáig maradnak kormányon, mert csupán a társadalmi tiltakozás révén kerülnek hatalomra, programjuk pedig nincs. Müller szerint egyszerre támadják a balliberális elitet és az illegális bevándorlókat, illetve a posztkommunista elitet és a romákat, ezt mutatja mások mellett a Jobbik példája.
Göncz életpályája „a XX. századi magyar sebek tükre”?
Göncz Árpád, a magyar Havel címmel közölt portrét a volt köztársasági elnökről a Le Monde hétvégi külpolitikai melléklete. A szerző, Yves-Michel Riols megemlítette, hogy egyértelmű a volt cseh és magyar államfő közötti összehasonlítás, miután mindketten írók és ellenzékiek voltak, valamint a rendszerváltás előtt ültek börtönben. Göncz életpályája a lap szerint „a XX. századi magyar sebek tükre”: az antifasiszta és az antikommunista ellenállásé. „Természetes adottsága volt a politikához anélkül, hogy politikus lett volna, a szívéből beszélt és ezt az emberek érezték” – idézte a lap Szombati Béla diplomatát, a volt köztársasági elnök egykori külpolitikai tanácsadóját.
