Így értékelik a brüsszeli csúcsot

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője szerint sikeres volt az Európai Unió állam- és kormányfőinek szerdai brüsszeli informális csúcstalálkozója.

Szűcs Tamás a képviselet által szervezett csütörtöki háttérbeszélgetésen azt mondta, természetesen Görögországról is szó volt a találkozón. A dél-európai országot eddig is hatalmas összegekkel segítette az EU, és továbbra is kész a támogatására, például a strukturális alapok által, de ehhez az is kell, hogy a hamarosan megválasztandó új görög kormány betartsa a vállalt kötelezettségeket – mutatott rá.

A növekedés ösztönzése

Mint mondta, a tanácskozás fő üzenete a növekedést ösztönző lépések végrehajtásának fontossága volt. José Manuel Barroso, a bizottság elnöke a következő többéves, 2014 és 2020 közötti költségvetési kerettel kapcsolatban is megfogalmazta, hogy annak a növekedést kell támogatnia.

Kitért arra is, hogy Barroso beszámolt az Európai Tanács januári informális csúcstalálkozóján elindult kezdeményezésről, amely a fiatalok munkanélküliségét hivatott csökkenteni, és amelynek eredményeként eddig mintegy félmillió fiatal jutott munkához. A bizottság elnöke szerint ez azt bizonyítja, hogy ha megvan a politikai akarat, és a konkrét cél, akkor lehetséges valódi eredményt elérni – idézte fel Szűcs Tamás.

Jelentés

A képviselet-vezető hangsúlyozta, május 30-án adja ki a bizottság az országspecifikus jelentéseket, amelyekben minden tagállamnak 4-7 ajánlást tesz, rámutatva „a legfontosabb strukturális hiányosságokra, amelyeket orvosolni kell, hogy a növekedési kilátások javuljanak”. Az uniós végrehajtó intézmény emellett a makrogazdasági egyensúly hiányosságaira vonatkozó jelentéseket is kiad, nyilatkozik az eurózónáról, továbbá konvergenciajelentéseket tesz közzé arról a nyolc uniós tagállamról, amelyek nem tartoznak az euróövezethez, de kötelezettséget vállaltak a belépésre – közölte, hozzátéve: ezen országok között van Magyarország is.

Romastratégia

Szűcs Tamás arról is beszélt, hogy szerdán tette közzé a tagállamok romastratégiáinak értékelését a bizottság. Önmagában a tény, hogy minden tagállam készített stratégiát, mindenképpen kedvező, hiszen annak idején nem minden ország értett egyet ennek szükségességével – hangsúlyozta. Hozzátette: csak a tagállamok egyharmada adta le programját a kitűzött határidőig.

Nagyon különbözőek a benyújtott stratégiák, hiszen a romák helyzete is eltérő az egyes tagállamokban – mutatott rá, hozzátéve, az értékelés szerint összességében a tagállami stratégiák között a magyar stratégiának jó a helyezése. „Hátradőlni nem lehet”, de „történt előrelépés” – mondta.

Kifejtette: a legtöbb országban nem élvez előnyt a stratégia programjainak finanszírozása, de átcsoportosított uniós források már most is rendelkezésre állnak erre a célra, és a 2014–2020-as költségvetési keretben külön forrást akarnak tervezni erre. Megjegyezte: nem problémaként kell kezelni ezt a kérdést, hanem mint lehetőséget a társadalmi megbékélés segítésére.

Konzultáció

Egyúttal kiemelte azt is, hogy május 9-én a bizottság elindította eddigi legszélesebb körű társadalmi konzultációját Az Ön jogai, az Ön jövője címmel, amelynek keretében négy hónapon át arról várja a véleményeket és a javaslatokat, hogy milyen Európai Uniót szeretnének a polgárok. A beérkezett válaszok alapján egy év múlva – a polgárok európai évének keretében – jelentést tesz közzé a bizottság.