Ezzel kikerülünk a túlzottdeficit-eljárás alól?

Eleget téve az Európai Tanács ajánlásának, a kormány elküldte Brüsszelbe a Széll Kálmán-terv 2.0 programját, melynek része a konvergenciaprogram is.

PR
2012. 04. 23. 12:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tárca szerint az első és a második Széll Kálmán-tervnek köszönhetően biztonságosan teljesíthető 2012-ben a 2,5 százalékos, 2013-ban pedig a 2,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány, ennek eredményeképpen pedig tovább csökken az államadósság mértéke.

Az idén az első Széll Kálmán-terv 550 milliárd forinttal tervezte javítani a költségvetés egyenlegét, ez 83,4 százalékban teljesült. A Széll Kálmán-terv 2.0 intézkedései 2012-ben további 150 milliárd forinttal javítják a költségvetés egyenlegét.

További 600 milliárd

Az első Széll Kálmán-terv célkitűzései 2013-ra már 73 százalékban teljesültek, a Széll Kálmán-terv 2.0 keretében a kormány 2013-ban további mintegy 600 milliárd forinttal javítja az államháztartás helyzetét. Ezzel Magyarország 2012-ben a GDP 2 százalékát, 2013-ban a GDP 4 százalékát elérő strukturális egyensúlyjavító programot hajt végre – áll a közleményben.

A kormány 2013-ban kivezeti a válságadókat és felére csökkenti a bankadót. A Széll Kálmán-terv 2.0-val a kormány véglegesíti az átállást egy olyan adórendszerre, amely a fogyasztási és forgalmi adó növelésével teremti meg a munkát terhelő adók csökkentésének forrását. Ez az egyén számára kis teher, a költségvetés egészét tekintve viszont jelentős tétel – fogalmaznak.

1,6 százalékkal nő a GDP


A bruttó hazai termék az idei 0,1 százalék után jövőre 1,6, 2014-ben és 2015-ben egyaránt 2,5 százalékkal nő a Széll Kálmán-terv 2.0-ban szereplő makrogazdasági prognózis szerint. „A magyar kormány bízik abban, hogy a Nemzeti Reform Programban (és a konvergenciaprogramban is) bemutatott strukturális reformok együttes és következetes végrehajtása a szerkezeti változások olyan kritikus tömegét indítja el a magyar gazdaságban, amely a versenyképesség minőségi javulásán keresztül a növekedés gyorsulását is előidézi” – olvasható a Kormány.hu-n hétfőn megjelent szövegben.

A kabinet azzal számol, hogy a háztartások fogyasztása az idén 1,4 százalékkal esik vissza, majd jövőre 0,7 százalékkal nő, 2014-ben és 2015-ben pedig 2,6 százalékkal emelkedik. A beruházások az idei 2,3 százalékos csökkenés után jövőre 0,3, 2014-ben és 2015-ben 3,5-3,5 százalékkal nőnek.

A munkanélküliségi ráta a prognózis szerint folyamatosan csökken: 2012-ben 10,9, 2013-ban 10,3, 2014-ben 9,5, 2015-ben pedig 8,9 százalék lesz. A fogyasztói árak az idén 5,2 százalékkal nőnek, jövőre 4,2 százalékkal, 2014-re és 2015-re pedig egyaránt 3,0 százalékos inflációval számol az anyag.

A külső finanszírozási képesség a kormány számításai szerint az idén a GDP 6,6 százaléka, jövőre és 2014-ben 7,3, majd 2015-ben 6,4 százaléka lesz.

A pénzügyi tranzakciós illeték a legnagyobb tétel

A tervezett 567-665 milliárd forint, az államháztartás pozícióját javító intézkedések közül jövőre a legnagyobb tétel a 0,1 százalékos maximum 30 ezer forintos pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése, amelytől 130-228 milliárd forint bevételt vár a kormány jövőre – áll a konvergenciaprogramban.

A bejelentést követően erősödni kezdett


Erősödött a forint a konvergenciaprogram nyilvánosságra hozatalát követően: az eurót hétfőn 14:00 órakor 298,80 forinton jegyezték a bejelentés előtti 299,54 forint után. A svájci frank jegyzése 248,60 forintra csökkent 249,20 forintról, a dolláré 227,40 forintra 228,00 forintról, a japán jen árfolyama 2,8030 forintra 2,8125 forintról.

2015-re 73 százalék alatt lesz


Összhangban az alaptörvény és a magyar gazdaság stabilitásáról szóló törvény követelményeivel, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya folyamatosan csökken, és 2015-ig 73 százalék alá kerül – áll a konvergenciaprogramban.

A dokumentum szerint a nyugdíjrendszer átalakításából származó egyszeri bevételek túlnyomó részének az államadósság csökkentésére fordításával trendforduló következett be az adósságmutató esetében is: 2011-ben csökkenő pályára állt az adósságráta.

A program szerint a maastrichti adósság GDP-arányosan közel 1 százalékponttal, 80,6 százalékra csökkent 2010 végéhez képest, de ha eltekintünk az államadósság alakulását nagymértékben befolyásoló, átmeneti árfolyamingadozástól, akkor az adósságcsökkenés mértéke közel 6 százalékpontra tehető.

Javul a strukturális egyenleg

A strukturális hiány, amely a költségvetési egyenleget a gazdasági cikluson kívül az azt befolyásoló egyszeri és átmeneti tételekkel is korrigálja, az idei GDP-arányos 1,8 százalékról jövőre 1,0 százalékra csökken, 2015-re 0,8 százalékra mérséklődik – áll a Széll Kálmán-terv 2.0 részeként hétfőn benyújtott konvergenciaprogramban.

A Kormány.hu oldalon közzétett dokumentum szerint az egyszeri tételek tavaly még a GDP 9,4 százalékával javították az egyenleget, az idén hatásuk 0,8, majd az azt követő évben 0,2 százalék lesz, 2014-ben és 2015-ben pedig egyáltalán nem lesz.

A kormányzati szektor többlete tavaly a GDP 4,3 százaléka volt, az idén a hiány 2,5 százalék lesz, jövőre 2,2, 2014-ben 1,9, 2015-ben pedig 1,5 százalék.

Egyszerűsödik az adózás

Egyszerűsödik a kisvállalkozások adózása: egy pénzforgalmi szemléletű, reáltevékenység alapú adózás bevezetését tervezi a kormány a mikro- és kisvállalkozások számára – áll a Széll Kálmán-terv 2.0 programban.

A Kormány.hu oldalon közzétett dokumentum szerint az adóalap meghatározásához nem szükséges bonyolult eredménykimutatás, csupán a bevételek és kiadások nyilvántartása. Ez az adózási forma rendkívül kedvező a növekvő vállalkozások számára, mivel a vállalkozás fejlesztése érdekében visszaforgatott jövedelem csökkenti az adóalapot.

A megoldás egyúttal lehetőséget teremt egyes, a legkisebb vállalkozások esetében szükségtelen absztrakciók megszüntetésére – így a vállalkozásból származó tőke- és a munkajövedelmek mesterséges elkülönítésének, illetve a nyereség és az osztalék elkülönült adóztatásának megszüntetésére is – olvasható az anyagban.

150 milliárd forintos többletbevétel

Legkésőbb 2013. július 1-jével bevezetné a kormány a megtett úttal arányos elektronikus útdíjfizetési rendszert (E-útdíj). A döntés értelmében a többletbevétel éves összege 150 milliárd forint lenne, tehát az intézkedés jövőre 75 milliárd forinttal javítaná a költségvetés egyenlegét.

Nemzeti innovációs stratégiát fogadnak el

A tervek szerint 2012 végéig elfogadják a 2013–2020. évekre szóló Nemzeti innovációs stratégiát, amely fontos szerepet játszik a Horizon 2020 elnevezésű európai uniós kutatás-fejlesztési programra való felkészülésben, illetve a strukturális alapok következő operatív programjainak tervezésében – áll a Széll Kálmán-terv 2.0 programban.

Az innovációs stratégia kidolgozása során 2012-ben áttekintik a nemzetközi szakpolitikai trendeket, a jó gyakorlatokat, értékelik a hazai folyamatokat. A Nemzeti innovációs stratégia tervezésének részeként rövid távú intézkedési terv is készül.

A II. Széll Kálmán-terv megerősíti, hogy Magyarország az Európa 2020 Stratégia kutatás-fejlesztési célkitűzéséhez kapcsolódva vállalja a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékára történő növelését 2020-ig.

Magyarországon 2010-ben a kutatás-fejlesztési ráfordítások teljes szintje a GDP 1,16 százalékát érte el, ami megegyezik az előző évivel, ez – a dokumentum szerint – a fiskális konszolidációval egy időben, a kedvezőtlen konjunkturális környezetben kedvezőnek értékelhető.

A vállalati ráfordítások részaránya 2010-ben 60 százalékot tett ki, ami 2,6 százalékpontos növekedés az előző évhez képest.

A dokumentumban szerepel, hogy a kormány folytatja az egységes kutatás-fejlesztési és innovációs támogatási rendszer 2011-ben megkezdett kialakítását. A középtávú kutatás-fejlesztési pályázati stratégia tervezésének részeként kidolgozzák a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) felhasználási tervét.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője szerint a kiadási oldalon fontos szerkezeti reformintézkedéseket tartalmaz a hétfőn közzétett Széll Kálmán-terv 2.0 című program, amelynek sikere ugyanakkor attól is függ, hogy az Európai Unió jóváhagyja-e a pénzügyi tranzakciós adót. Az eddig a sajtóban kiszivárgottakhoz képest – pénzügyi tranzakciós adó, „telekomadó” – nem jelent nagy meglepetést a hétfőn közzétett terv – mondta az elemző azzal kapcsolatban, hogy a kormány hétfőn elküldte a Széll Kálmán-terv 2.0 programját, amelynek része a konvergenciaprogram és a Nemzeti reform program. A szakértő szerint nem borítékolható a program sikere, ugyanakkor sikertelensége sem. Hozzáfűzte: Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök keddi találkozóján kiderül, hogy a bizottság hogyan ítéli meg a programot. Kifejtette: nagyon fontos, hogy a kiadási oldalon vannak további szerkezeti reformintézkedések, így például az egészségügyet, a nyugdíjrendszert, az oktatási, valamint az önkormányzati rendszert érintő lépések, amelyek áthatják az állam működésének egészét. Török Zoltán szerint az a legnagyobb kérdés, hogy a pénzügyi tranzakciós adó ütközik-e valamely európai uniós előírással, jogszabállyal. Ha ezzel kapcsolatban nincs kifogás az Európai Központi Bank vagy az Európai Bizottság részéről, az elfogadott program megnyithatja az utat mind a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés, mind pedig a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kezdődő tárgyalások előtt. A makropályával kapcsolatban elmondta: az idei és a jövő évi prognózis reális, „piackonform” előrejelzés.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.