Ezzel kikerülünk a túlzottdeficit-eljárás alól?

Eleget téve az Európai Tanács ajánlásának, a kormány elküldte Brüsszelbe a Széll Kálmán-terv 2.0 programját, melynek része a konvergenciaprogram is.

Egyszerűsödik a kisvállalkozások adózása: egy pénzforgalmi szemléletű, reáltevékenység alapú adózás bevezetését tervezi a kormány a mikro- és kisvállalkozások számára – áll a Széll Kálmán-terv 2.0 programban.

A Kormány.hu oldalon közzétett dokumentum szerint az adóalap meghatározásához nem szükséges bonyolult eredménykimutatás, csupán a bevételek és kiadások nyilvántartása. Ez az adózási forma rendkívül kedvező a növekvő vállalkozások számára, mivel a vállalkozás fejlesztése érdekében visszaforgatott jövedelem csökkenti az adóalapot.

A megoldás egyúttal lehetőséget teremt egyes, a legkisebb vállalkozások esetében szükségtelen absztrakciók megszüntetésére – így a vállalkozásból származó tőke- és a munkajövedelmek mesterséges elkülönítésének, illetve a nyereség és az osztalék elkülönült adóztatásának megszüntetésére is – olvasható az anyagban.

150 milliárd forintos többletbevétel

Legkésőbb 2013. július 1-jével bevezetné a kormány a megtett úttal arányos elektronikus útdíjfizetési rendszert (E-útdíj). A döntés értelmében a többletbevétel éves összege 150 milliárd forint lenne, tehát az intézkedés jövőre 75 milliárd forinttal javítaná a költségvetés egyenlegét.

Nemzeti innovációs stratégiát fogadnak el

A tervek szerint 2012 végéig elfogadják a 2013–2020. évekre szóló Nemzeti innovációs stratégiát, amely fontos szerepet játszik a Horizon 2020 elnevezésű európai uniós kutatás-fejlesztési programra való felkészülésben, illetve a strukturális alapok következő operatív programjainak tervezésében – áll a Széll Kálmán-terv 2.0 programban.

Az innovációs stratégia kidolgozása során 2012-ben áttekintik a nemzetközi szakpolitikai trendeket, a jó gyakorlatokat, értékelik a hazai folyamatokat. A Nemzeti innovációs stratégia tervezésének részeként rövid távú intézkedési terv is készül.

A II. Széll Kálmán-terv megerősíti, hogy Magyarország az Európa 2020 Stratégia kutatás-fejlesztési célkitűzéséhez kapcsolódva vállalja a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékára történő növelését 2020-ig.

Magyarországon 2010-ben a kutatás-fejlesztési ráfordítások teljes szintje a GDP 1,16 százalékát érte el, ami megegyezik az előző évivel, ez – a dokumentum szerint – a fiskális konszolidációval egy időben, a kedvezőtlen konjunkturális környezetben kedvezőnek értékelhető.

A vállalati ráfordítások részaránya 2010-ben 60 százalékot tett ki, ami 2,6 százalékpontos növekedés az előző évhez képest.

A dokumentumban szerepel, hogy a kormány folytatja az egységes kutatás-fejlesztési és innovációs támogatási rendszer 2011-ben megkezdett kialakítását. A középtávú kutatás-fejlesztési pályázati stratégia tervezésének részeként kidolgozzák a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) felhasználási tervét.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője szerint a kiadási oldalon fontos szerkezeti reformintézkedéseket tartalmaz a hétfőn közzétett Széll Kálmán-terv 2.0 című program, amelynek sikere ugyanakkor attól is függ, hogy az Európai Unió jóváhagyja-e a pénzügyi tranzakciós adót. Az eddig a sajtóban kiszivárgottakhoz képest – pénzügyi tranzakciós adó, „telekomadó” – nem jelent nagy meglepetést a hétfőn közzétett terv – mondta az elemző azzal kapcsolatban, hogy a kormány hétfőn elküldte a Széll Kálmán-terv 2.0 programját, amelynek része a konvergenciaprogram és a Nemzeti reform program. A szakértő szerint nem borítékolható a program sikere, ugyanakkor sikertelensége sem. Hozzáfűzte: Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök keddi találkozóján kiderül, hogy a bizottság hogyan ítéli meg a programot. Kifejtette: nagyon fontos, hogy a kiadási oldalon vannak további szerkezeti reformintézkedések, így például az egészségügyet, a nyugdíjrendszert, az oktatási, valamint az önkormányzati rendszert érintő lépések, amelyek áthatják az állam működésének egészét. Török Zoltán szerint az a legnagyobb kérdés, hogy a pénzügyi tranzakciós adó ütközik-e valamely európai uniós előírással, jogszabállyal. Ha ezzel kapcsolatban nincs kifogás az Európai Központi Bank vagy az Európai Bizottság részéről, az elfogadott program megnyithatja az utat mind a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés, mind pedig a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kezdődő tárgyalások előtt. A makropályával kapcsolatban elmondta: az idei és a jövő évi prognózis reális, „piackonform” előrejelzés.