A tárca szerint az első és a második Széll Kálmán-tervnek köszönhetően biztonságosan teljesíthető 2012-ben a 2,5 százalékos, 2013-ban pedig a 2,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány, ennek eredményeképpen pedig tovább csökken az államadósság mértéke.
Az idén az első Széll Kálmán-terv 550 milliárd forinttal tervezte javítani a költségvetés egyenlegét, ez 83,4 százalékban teljesült. A Széll Kálmán-terv 2.0 intézkedései 2012-ben további 150 milliárd forinttal javítják a költségvetés egyenlegét.
További 600 milliárd
Az első Széll Kálmán-terv célkitűzései 2013-ra már 73 százalékban teljesültek, a Széll Kálmán-terv 2.0 keretében a kormány 2013-ban további mintegy 600 milliárd forinttal javítja az államháztartás helyzetét. Ezzel Magyarország 2012-ben a GDP 2 százalékát, 2013-ban a GDP 4 százalékát elérő strukturális egyensúlyjavító programot hajt végre – áll a közleményben.
A kormány 2013-ban kivezeti a válságadókat és felére csökkenti a bankadót. A Széll Kálmán-terv 2.0-val a kormány véglegesíti az átállást egy olyan adórendszerre, amely a fogyasztási és forgalmi adó növelésével teremti meg a munkát terhelő adók csökkentésének forrását. Ez az egyén számára kis teher, a költségvetés egészét tekintve viszont jelentős tétel – fogalmaznak.
1,6 százalékkal nő a GDP
A bruttó hazai termék az idei 0,1 százalék után jövőre 1,6, 2014-ben és 2015-ben egyaránt 2,5 százalékkal nő a Széll Kálmán-terv 2.0-ban szereplő makrogazdasági prognózis szerint. „A magyar kormány bízik abban, hogy a Nemzeti Reform Programban (és a konvergenciaprogramban is) bemutatott strukturális reformok együttes és következetes végrehajtása a szerkezeti változások olyan kritikus tömegét indítja el a magyar gazdaságban, amely a versenyképesség minőségi javulásán keresztül a növekedés gyorsulását is előidézi” – olvasható a Kormány.hu-n hétfőn megjelent szövegben.
A kabinet azzal számol, hogy a háztartások fogyasztása az idén 1,4 százalékkal esik vissza, majd jövőre 0,7 százalékkal nő, 2014-ben és 2015-ben pedig 2,6 százalékkal emelkedik. A beruházások az idei 2,3 százalékos csökkenés után jövőre 0,3, 2014-ben és 2015-ben 3,5-3,5 százalékkal nőnek.
A munkanélküliségi ráta a prognózis szerint folyamatosan csökken: 2012-ben 10,9, 2013-ban 10,3, 2014-ben 9,5, 2015-ben pedig 8,9 százalék lesz. A fogyasztói árak az idén 5,2 százalékkal nőnek, jövőre 4,2 százalékkal, 2014-re és 2015-re pedig egyaránt 3,0 százalékos inflációval számol az anyag.
A külső finanszírozási képesség a kormány számításai szerint az idén a GDP 6,6 százaléka, jövőre és 2014-ben 7,3, majd 2015-ben 6,4 százaléka lesz.
A pénzügyi tranzakciós illeték a legnagyobb tétel
A tervezett 567-665 milliárd forint, az államháztartás pozícióját javító intézkedések közül jövőre a legnagyobb tétel a 0,1 százalékos maximum 30 ezer forintos pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése, amelytől 130-228 milliárd forint bevételt vár a kormány jövőre – áll a konvergenciaprogramban.
A bejelentést követően erősödni kezdett
Erősödött a forint a konvergenciaprogram nyilvánosságra hozatalát követően: az eurót hétfőn 14:00 órakor 298,80 forinton jegyezték a bejelentés előtti 299,54 forint után. A svájci frank jegyzése 248,60 forintra csökkent 249,20 forintról, a dolláré 227,40 forintra 228,00 forintról, a japán jen árfolyama 2,8030 forintra 2,8125 forintról.
2015-re 73 százalék alatt lesz
Összhangban az alaptörvény és a magyar gazdaság stabilitásáról szóló törvény követelményeivel, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya folyamatosan csökken, és 2015-ig 73 százalék alá kerül – áll a konvergenciaprogramban.
A dokumentum szerint a nyugdíjrendszer átalakításából származó egyszeri bevételek túlnyomó részének az államadósság csökkentésére fordításával trendforduló következett be az adósságmutató esetében is: 2011-ben csökkenő pályára állt az adósságráta.
A program szerint a maastrichti adósság GDP-arányosan közel 1 százalékponttal, 80,6 százalékra csökkent 2010 végéhez képest, de ha eltekintünk az államadósság alakulását nagymértékben befolyásoló, átmeneti árfolyamingadozástól, akkor az adósságcsökkenés mértéke közel 6 százalékpontra tehető.
Javul a strukturális egyenleg
A strukturális hiány, amely a költségvetési egyenleget a gazdasági cikluson kívül az azt befolyásoló egyszeri és átmeneti tételekkel is korrigálja, az idei GDP-arányos 1,8 százalékról jövőre 1,0 százalékra csökken, 2015-re 0,8 százalékra mérséklődik – áll a Széll Kálmán-terv 2.0 részeként hétfőn benyújtott konvergenciaprogramban.
A Kormány.hu oldalon közzétett dokumentum szerint az egyszeri tételek tavaly még a GDP 9,4 százalékával javították az egyenleget, az idén hatásuk 0,8, majd az azt követő évben 0,2 százalék lesz, 2014-ben és 2015-ben pedig egyáltalán nem lesz.
A kormányzati szektor többlete tavaly a GDP 4,3 százaléka volt, az idén a hiány 2,5 százalék lesz, jövőre 2,2, 2014-ben 1,9, 2015-ben pedig 1,5 százalék.
Egyszerűsödik az adózás
Egyszerűsödik a kisvállalkozások adózása: egy pénzforgalmi szemléletű, reáltevékenység alapú adózás bevezetését tervezi a kormány a mikro- és kisvállalkozások számára – áll a Széll Kálmán-terv 2.0 programban.
A Kormány.hu oldalon közzétett dokumentum szerint az adóalap meghatározásához nem szükséges bonyolult eredménykimutatás, csupán a bevételek és kiadások nyilvántartása. Ez az adózási forma rendkívül kedvező a növekvő vállalkozások számára, mivel a vállalkozás fejlesztése érdekében visszaforgatott jövedelem csökkenti az adóalapot.
A megoldás egyúttal lehetőséget teremt egyes, a legkisebb vállalkozások esetében szükségtelen absztrakciók megszüntetésére – így a vállalkozásból származó tőke- és a munkajövedelmek mesterséges elkülönítésének, illetve a nyereség és az osztalék elkülönült adóztatásának megszüntetésére is – olvasható az anyagban.
150 milliárd forintos többletbevétel
Legkésőbb 2013. július 1-jével bevezetné a kormány a megtett úttal arányos elektronikus útdíjfizetési rendszert (E-útdíj). A döntés értelmében a többletbevétel éves összege 150 milliárd forint lenne, tehát az intézkedés jövőre 75 milliárd forinttal javítaná a költségvetés egyenlegét.
Nemzeti innovációs stratégiát fogadnak el
A tervek szerint 2012 végéig elfogadják a 2013–2020. évekre szóló Nemzeti innovációs stratégiát, amely fontos szerepet játszik a Horizon 2020 elnevezésű európai uniós kutatás-fejlesztési programra való felkészülésben, illetve a strukturális alapok következő operatív programjainak tervezésében – áll a Széll Kálmán-terv 2.0 programban.
Az innovációs stratégia kidolgozása során 2012-ben áttekintik a nemzetközi szakpolitikai trendeket, a jó gyakorlatokat, értékelik a hazai folyamatokat. A Nemzeti innovációs stratégia tervezésének részeként rövid távú intézkedési terv is készül.
A II. Széll Kálmán-terv megerősíti, hogy Magyarország az Európa 2020 Stratégia kutatás-fejlesztési célkitűzéséhez kapcsolódva vállalja a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékára történő növelését 2020-ig.
Magyarországon 2010-ben a kutatás-fejlesztési ráfordítások teljes szintje a GDP 1,16 százalékát érte el, ami megegyezik az előző évivel, ez – a dokumentum szerint – a fiskális konszolidációval egy időben, a kedvezőtlen konjunkturális környezetben kedvezőnek értékelhető.
A vállalati ráfordítások részaránya 2010-ben 60 százalékot tett ki, ami 2,6 százalékpontos növekedés az előző évhez képest.
A dokumentumban szerepel, hogy a kormány folytatja az egységes kutatás-fejlesztési és innovációs támogatási rendszer 2011-ben megkezdett kialakítását. A középtávú kutatás-fejlesztési pályázati stratégia tervezésének részeként kidolgozzák a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) felhasználási tervét.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője szerint a kiadási oldalon fontos szerkezeti reformintézkedéseket tartalmaz a hétfőn közzétett Széll Kálmán-terv 2.0 című program, amelynek sikere ugyanakkor attól is függ, hogy az Európai Unió jóváhagyja-e a pénzügyi tranzakciós adót. Az eddig a sajtóban kiszivárgottakhoz képest – pénzügyi tranzakciós adó, „telekomadó” – nem jelent nagy meglepetést a hétfőn közzétett terv – mondta az elemző azzal kapcsolatban, hogy a kormány hétfőn elküldte a Széll Kálmán-terv 2.0 programját, amelynek része a konvergenciaprogram és a Nemzeti reform program. A szakértő szerint nem borítékolható a program sikere, ugyanakkor sikertelensége sem. Hozzáfűzte: Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök keddi találkozóján kiderül, hogy a bizottság hogyan ítéli meg a programot. Kifejtette: nagyon fontos, hogy a kiadási oldalon vannak további szerkezeti reformintézkedések, így például az egészségügyet, a nyugdíjrendszert, az oktatási, valamint az önkormányzati rendszert érintő lépések, amelyek áthatják az állam működésének egészét. Török Zoltán szerint az a legnagyobb kérdés, hogy a pénzügyi tranzakciós adó ütközik-e valamely európai uniós előírással, jogszabállyal. Ha ezzel kapcsolatban nincs kifogás az Európai Központi Bank vagy az Európai Bizottság részéről, az elfogadott program megnyithatja az utat mind a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés, mind pedig a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kezdődő tárgyalások előtt. A makropályával kapcsolatban elmondta: az idei és a jövő évi prognózis reális, „piackonform” előrejelzés.
