Sok más állammal egyetemben Franciaországot is nagyon kedvezőtlenül érintette a gazdasági válság. A nagy hitelminősítők leértékelték, elemzők pedig többek közt a versenyképesség elveszítésétől is félnek. Az állami szférában – többek közt ennek a hatására – meghúznák a nadrágszíjat. A tervek szerint a legalacsonyabb és a legmagasabb fizetéseket hoznák ezzel közelebb – a Le Parisien internetes kiadása morális okokra hivatkozik ennek bevezetésénél. Francois Hollande nem titkoltan példát akar felállítani az állami szférában – az egyes állami cégek vezetőinek fizetései között egyébként valóban nagyok az eltérések.
A francia vasúttársaság (SNCF) vezetőjeként dolgozó Guillaume Pepy például „csak” negyedmillió eurót keres évente. Az ő fizetését nem szállítanák lejjebb, ellentétben az energetikai szektorban tevékenykedő EDF elnök-vezérigazgatójáéval. Henri Proglio a tavalyi évben 1,6 millió eurót keresett – az ő fizetését 69 százalékkal csökkenthetik. Az új államfő, Francois Hollande egyébként saját magán és miniszterein is bemutatja a takarékoskodást, harminc százalékkal kevesebbet keresnének, mint elődeik.
A kritikusok szerint túl általános az új szabály. Az állami szereplők térnyerése más és más mértékű a különböző ágazatokban, valahol túllépi az adott szektor ötven százalékát, míg máshol jóval kevésbé vannak jelen. Azzal viszont, hogy többek közt az EDF vezetőjétől arányaiban is hatalmas áldozatot várnak, romolhat az állami cégek vonzereje. A példánál maradva Henri Poglio elhagyhatja az EDF-et a jobb feltételeket ígérő privát szektor kedvéért. Emellett még az ilyesfajta korlátozásnak bajos lehet a jogi hátterét megalapozni – számol be a Le Parisien.
Nem csak Franciaországban lehet politikai vita tárgya a közalkalmazottak bérezése. A The Guardian bloggere, Phillip Inman még márciusban számolt be az állami és privát szféra egyenlőtlenségeiről az Egyesült Királyságban. Egy kimutatás szerint ugyanis a közalkalmazottak átlagosan nyolc százalékkal többet keresnek, mint a magánszektorban tevékenykedők. Könnyen lehet, hogy ennek a különbségnek a megszüntetése, illetve a lehetséges intézkedések komoly vitát gerjesztenek a közeljövőben a brit politikai pártok között.
origo.hu
Prisztás-gyilkosság: ki lehetett a gyilkos?
