A prognózis szerint az idén 2,5, jövőre 2,9 százalékos deficit várható, kevesebb az őszi előrejelzésben szereplő 2,8, illetve 3,7 százalékos értéknél. Olli Rehn pénzügyi biztos sajtótájékoztatóján elmondta: a kedvezőbb előrejelzés a múlt hónapban beadott konvergenciaprogramban szereplő pótlólagos intézkedéseknek köszönhető. Hozzátette, hogy a szerkezeti reformok területén is mutatkozott előrelépés.
A biztos nem válaszolt ugyanakkor arra a kérdésre, hogy ez kedvező döntést jelez-e előre a Magyarországgal szemben túlzott deficit miatt zajló eljárásra vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban Brüsszel várhatóan e hónap végén készít javaslatot – jelezte Rehn.
A jelentés úgy véli, hogy továbbra is az „egészséges növekedési ütemű” export lesz a magyar növekedés fő hajtóereje, a belső kereslet élénkülése nem várható. Utóbbinak az az oka, hogy az ebből a szempontból figyelembe vehető reáljövedelem a bizottság szerint csökkenni fog, elsősorban a munkaerőpiac – bizonytalan gazdasági kilátások, adóemelések és a korábban vártnál magasabb infláció miatti – nehézségeinek következtében.
A testület szerint jövőre e nemrégiben elhatározott tranzakciós adó bevezetése visszaveti a belső kereslet bővülését. Az utóbb említett fejlemények negatív hatását mindazonáltal részben (az elkövetkező években) kompenzálja a bankszövetség és a kormány között az árfolyam rögzítéséről kötött megállapodás – tette hozzá a jelentés Magyarországra vonatkozó része. Idén a bizottság 0,3 százalékos gazdasági visszaesést, jövőre kerek 1 százalékos növekedést jósol Magyarországnak.
Ismert, április 2-án elindult az árfolyamrögzítés új rendszere: az árfolyamgát új változatába azok léphetnek be, akik legfeljebb 20 millió forint összegű devizahitelt vagy devizaalapú kölcsönt vettek fel. A Magyar Bankszövetség szerint az árfolyamgát új rendszerébe várhatóan a jogosult ügyfelek 75 százaléka lép be – mondta korábban Kovács Levente, a szövetség főtitkára. Bővebben>>>
A testület aggasztónak tartja, hogy a befektetések szintje továbbra is várhatóan csökkenni fog. A GDP-hez viszonyított befektetési arány 15 év óta már így is a legalacsonyabb – jegyezte meg. Szerinte ezt a területet sújtja leginkább a tranzakciós adó, valamint a konvergenciaprogramban is jelzett ágazati illetékek.