A prognózis szerint az idén 2,5, jövőre 2,9 százalékos deficit várható, kevesebb az őszi előrejelzésben szereplő 2,8, illetve 3,7 százalékos értéknél. Olli Rehn pénzügyi biztos sajtótájékoztatóján elmondta: a kedvezőbb előrejelzés a múlt hónapban beadott konvergenciaprogramban szereplő pótlólagos intézkedéseknek köszönhető. Hozzátette, hogy a szerkezeti reformok területén is mutatkozott előrelépés.
A biztos nem válaszolt ugyanakkor arra a kérdésre, hogy ez kedvező döntést jelez-e előre a Magyarországgal szemben túlzott deficit miatt zajló eljárásra vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban Brüsszel várhatóan e hónap végén készít javaslatot – jelezte Rehn.
A jelentés úgy véli, hogy továbbra is az „egészséges növekedési ütemű” export lesz a magyar növekedés fő hajtóereje, a belső kereslet élénkülése nem várható. Utóbbinak az az oka, hogy az ebből a szempontból figyelembe vehető reáljövedelem a bizottság szerint csökkenni fog, elsősorban a munkaerőpiac – bizonytalan gazdasági kilátások, adóemelések és a korábban vártnál magasabb infláció miatti – nehézségeinek következtében.
A testület szerint jövőre e nemrégiben elhatározott tranzakciós adó bevezetése visszaveti a belső kereslet bővülését. Az utóbb említett fejlemények negatív hatását mindazonáltal részben (az elkövetkező években) kompenzálja a bankszövetség és a kormány között az árfolyam rögzítéséről kötött megállapodás – tette hozzá a jelentés Magyarországra vonatkozó része. Idén a bizottság 0,3 százalékos gazdasági visszaesést, jövőre kerek 1 százalékos növekedést jósol Magyarországnak.
Ismert, április 2-án elindult az árfolyamrögzítés új rendszere: az árfolyamgát új változatába azok léphetnek be, akik legfeljebb 20 millió forint összegű devizahitelt vagy devizaalapú kölcsönt vettek fel. A Magyar Bankszövetség szerint az árfolyamgát új rendszerébe várhatóan a jogosult ügyfelek 75 százaléka lép be – mondta korábban Kovács Levente, a szövetség főtitkára. Bővebben>>>
A testület aggasztónak tartja, hogy a befektetések szintje továbbra is várhatóan csökkenni fog. A GDP-hez viszonyított befektetési arány 15 év óta már így is a legalacsonyabb – jegyezte meg. Szerinte ezt a területet sújtja leginkább a tranzakciós adó, valamint a konvergenciaprogramban is jelzett ágazati illetékek.
A foglalkoztatást illetően a jelentés úgy vélte, hogy a legnagyobb kihívás az alacsonyabb képzettségűek kategóriájában található. A foglalkoztatás bővítésének fő forrása a bővülő közmunkaprogram lehet – derül ki a jelentésből, amely szerint ez a program ugyanakkor kissé kiszoríthat más aktív munkaerő-piaci intézkedéseket.
Az exportkilátások tekintetében a jelentés külön megemlítette a munkát nemrégiben megkezdett, illetve jövőre kezdő autóipari létesítmények kulcsszerepét. Megjegyezte azt is, hogy a belső fogyasztás csökkenése miatt várhatóan visszaesik az import, ami tovább javítja a külkereskedelmi egyenleget.
Az infláció a dokumentum szerint váratlanul magas volt ez év elején, ami egyfelől közvetett adóemelkedések, illetve az árfolyam ideiglenes megnövekedése miatt következett be. Az új adóintézkedések miatt az infláció valószínűleg magasabb marad a központi bank előrejelzésében szereplőnél – emelte ki a jelentés. A brüsszeli bizottság ismét megjegyezte, hogy a tavalyi 4,3 százalékos államháztartási többlet egyszeri intézkedéseknek köszönhető, amelyek hiányában 5,25 százalékos deficittel kellett volna számolni.
Áprilisi adatok
2012. április hónapjában az államháztartás központi alrendszerének többlete 289,3 milliárd forintban alakult. Ezen belül a központi költségvetés 283,8 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 11,3 milliárd forintos szufficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 5,8 milliárd forintos deficittel zártak. 2011 április hónapjában az államháztartás központi alrendszerének többlete 75,9 milliárd forint volt.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
A hiány a mostani előrejelzésnél idén és jövőre is az uniós kritérium alatt marad. 0,3 százalékos csökkenést jelentenek az idei deficit arányában a Brüsszelnek a legutóbbi konvergenciaprogramban jelzett intézkedések. A programban szereplő 0,4 százalékos többlettartalék fedezetét ugyanakkor a bizottság egyelőre nem látja. A testület némi kiadási elcsúszást is vár egyebek között a gyógyszertámogatásokhoz, illetve a közlekedési ágazatbeli kiadásokhoz kapcsolódóan.
A jövő évi deficit-előrejelzés jelentős csökkenését a jelentés egyebek között az idei kedvezőbb helyzettel indokolja, valamint az adóintézkedésekből, illetve kiadáscsökkentésekből eredő megtakarításokkal. A konvergenciaprogram tanúsága szerint a szerkezeti reformok egyes elemei hangsúlyosabbá váltak, ugyanakkor hiánynövelő a hatása a kormány és a bankok közti megállapodásnak, illetve a növekvő kamatkiadásoknak. Idén jelentős mértékben, 4,25 százalékról 2,1 százalékra csökken az úgynevezett szerkezeti hiány is, viszont jövőre csak enyhébb javulás várható.
Tavaly az államadósság a GDP 80,6 százalékára csökkent. Idén további mérséklődés várható (78,5 százalék), és ez jövőre is folytatódik (78 százalék) – véli az előrejelzés.
