Bagdadban sem sikerült előbbre jutni az iráni atomkérdésben, az iszlám köztársaság és a hatos csoport következő találkozójára június 18–19-én kerül sor Moszkvában – mondta el Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön. „Addig is szoros kapcsolatban maradunk az iráni féllel” – tette hozzá az uniós diplomata a kétnapos bagdadi tárgyalássorozatot lezáró sajtótájékoztatón. A főképviselő rámutatott, hogy a két fél véleménye több jelentős kérdésben eltér, bár előrelépésnek mondható, hogy Teherán egyáltalán késznek mutatkozott tárgyalni az urándúsításról.
Tálas Péter, a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet igazgatója szerint annak, hogy Irán ilyen „lelkesen” leült a bagdadi hatokkal, az a legfőbb oka, hogy a szankciók lassan felemésztik a lakosság türelmét. Ablaka Gergely ennél is továbbmegy. Az ELTE ÁJK politikatudományi intézetének szakértője portálunknak kifejtette, idén a 2006 júniusa óta tartó szankciósorozat eredményeképpen a főbb fogyasztási cikkek ára a duplájára nőtt, a riál árfolyama pedig egyre drámaibban esett. A külvilág felé nem kommunikált problémák, a gazdasági mutatók elképesztő romlása kiegészül azzal a belpolitikai adok-kapokkal, mely Mahmúd Ahmedinezsád pozíciógyengüléséhez vezetett. Eközben az Egyesült Államok folyamatos nyomás alatt tartja az iráni atomprogramot bíráló Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget és az ENSZ BT többi tagját. A szenátus például közvetlenül a bagdadi tárgyalások előtt fogadott el egy olyan törvényi kiegészítést, mely nem engedné be az USA-ba az Iránba tömegoszlatáshoz szükséges eszközöket exportáló országok polgárait.
Szaíd Dzsalili iráni nukleáris főtárgyaló a megbeszélések folyamán, majd azok végeztével is egyértelművé tette, hogy Iránnak „elidegeníthetetlen joga” van az urándúsításhoz.
Ashton szerint mindkét fél az atomvita megoldása felé szeretne haladni, de az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjából és Németországból álló hatos csoport gyakorlati lépéseket vár az iszlám köztársaságtól.
A Nyugat azzal vádolja Iránt, hogy békésnek mondott atomprogramja valójában nukleáris fegyver kifejlesztésére irányul. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa több szankciócsomagot fogadott el az iszlám köztársasággal szemben, mivel az nem hajlandó felhagyni urándúsítási programjával. Irán jelenleg 20 százalékos dúsítású készletekkel rendelkezik, amelyekre saját bevallása szerint az orvosi kutatóreaktorokban van szükség. Az atomfegyverhez legalább 90 százalékos tisztaságú urán kell.
