Elmondta, hogy a Velencei Bizottság – az ET égisze alatt működő, tekintélyes alkotmányjogászokból álló, független tanácsadó testület – pénteken vitatja meg a magyar választási törvény, továbbá az Alkotmánybíróságról, a nemzeti kisebbségek jogairól, valamint az ügyészségről szóló törvény eddig elvégzett elemzésének következtetéseit.
Andrew Cutting azt nem tudta határozottan megmondani, hogy pénteken már nyilvánosságra is hozzák-e a Velencei Bizottság hivatalos és végleges értékelését a szóban forgó magyar jogszabályokról.
A szóvivő elmondta: a Velencei Bizottság várhatóan további magyar jogszabályokkal kapcsolatban is közzétesz majd állásfoglalásokat. Erre is tekintettel azt valószínűsítette, hogy az októberi parlamenti közgyűlési ülésszakon születhet majd meg a döntés arról, indítson-e az Európa Tanács monitoringeljárást a magyarországi jogállamiság helyzetét érintő aggályok miatt. Az ET parlamenti közgyűlése ettől függetlenül június végén is tart ötnapos ülésszakot.
Thomas Markert, a Velencei Bizottság titkára már március 22-én magyar újságíróknak adott tájékoztatásában is a döntés októberi esedékességéről beszélt. Akkor elmondta, hogy a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásán őrködő ET eddig csupán a keleti kibővítés viszonylag későbbi szakaszában csatlakozott államok – így például a volt Szovjetunió utódállamai, valamint balkáni országok – vonatkozásában indított eljárást, mégpedig a csatlakozás időpontjával azonos hatállyal.
Arra eszerint még nem volt példa, hogy egy korábban ET-taggá fogadott országgal szemben utólag léptettek volna érvénybe ilyen ellenőrző-megfigyelő, helyszíni monitoringintézkedést.
Bírál a Velencei Bizottság – ez történt eddig
A magyar igazságszolgáltatási rendszert átalakító törvényekről megfogalmazott márciusi álláspontjában a Velencei Bizottság annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar bírósági reform lényeges elemei, amennyiben változatlanul maradnak, nem csupán az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó európai normáknak – különösen a bírói függetlenség követelményének – mondanak ellent, hanem a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából is problematikusak.
Ismert, 2012 januárjában az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen, ezek egyike a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozó szabályozással kapcsolatos.
A hétfőn ismét módosított médiatörvénnyel kapcsolatban az Európa Tanács főtitkára, Thorbjorn Jagland még május 15-én azt mondta, a magyar fél által tervbe vett módosítások „többé-kevésbé” választ adnak a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályokra.
Az Alkotmánybíróság decemberi határozatának megfelelően május 11-én a közigazgatási és igazságügyi miniszter beterjesztette a médiaszabályozás módosítására irányuló javaslatát az Országgyűlésnek. Ennek értelmében módosulnak az informátor védelmére vonatkozó rendelkezések, és új fejezet születik a média- és hírközlési biztosra vonatkozóan.
Navracsics Tibor miniszter még április végén a hazánkkal kapcsolatos aggályokról úgy vélekedett, egy olyan nagy intézményi átalakítás, mint a magyar, tálcán kínálta a lehetőséget a vitákra, azonban úgy tűnik, a Magyarországgal szembeni vádak elporlanak, és csak technikai jellegű kérdések maradnak.
