A választási bizottság elnökének bejelentése szerint Emil Boc, a Demokrata Liberális Párt (PDL) elnöke a szavazatok 40,03 százalékát szerezte meg, míg a Szociálliberális Unió (USL) jelöltjére, a liberális Marius Nicoarára a szavazók 38,97 százaléka voksolt. A két jelöltre leadott szavazatok különbsége 1423 voks.
Kétharmadra számíthat az USL
Akár 80 százalék feletti többséget is szerezhet a bukaresti parlamentben az önkormányzati választásokon győztes szociálliberális szövetség (USL) – vélekedett Cristian Parvulescu román politológus, aki az MTI kérésére értékelte a vasárnapi voksolás eredményeit.
Az önkormányzati választások első részeredményei az egy hónapja kormányzó USL több mint 50 százalékos győzelmét jelzik. Az elemző szerint ezzel a támogatottsággal az USL a parlamenti helyek 80–85 százalékát is megszerezheti, ha őszig sikerül bevezetnie a törvényhozás által már elfogadott egyfordulós egyéni választókerületes választási rendszert. A törvényt a Traian Basescu államfőhöz közel álló, ellenzékbe szorult Demokrata Liberális Párt (PDL) megtámadta az alkotmánybíróságon.
Hideg zuhanyként érte őket
Parvulescu szerint a PDL-t hideg zuhanyként érte az USL nagyarányú győzelme: abba az illúzióba ringatták magukat, hogy kisebb lesz a visszaesésük. „A PDL az önkormányzati választási törvény módosításkor arra számított, hogy a tisztségben lévő polgármestereknek kedvez az egyfordulós rendszer, és ez az ő polgármestereik esélyeit növeli, de a társadalmi elégedetlenség mértéke miatt már ez sem segített. A választók egyértelmű és szigorú büntetésben részesítették a PDL-t a megszorító intézkedések miatt” – magyarázta az elemző.
Parvulescu hozzátette: az RMDSZ-t is érzékenyen érintette az USL előretörése. „Az RMDSZ nem veszített pozíciókat a konkurens magyar pártokkal szemben, viszont fontos tisztségeket kellett átengednie az USL-nek. A megszorító intézkedésekért az RMDSZ-t is büntetik a választók” – vélekedett a politológus.
Növekvő párbeszédhiány?
Az MTI kérdésére, hogy ilyen erőviszonyok mellett, amikor már nem lesz szükség a magyarság képviselőinek támogatására a kormánytöbbség kialakításához, hogyan látja a magyar–román kapcsolatok jövőjét, Cristian Parvulescu borúlátóan nyilatkozott. „Azok közé tartozom, akik úgy vélik, hogy a romániai etnikai béke összefügg azzal, hogy a magyarság választott képviselői részt vesznek a román nagypolitikában. Ha az RMDSZ most megyei tanácselnöki és polgármesteri tisztségeket veszít, és hosszú időre ellenzékbe kényszerül, akkor ez a kisvárosi és falusi választóknak szolgáltatja ki a pártot. Őket az országos politika kevésbé érdekli és sokkal fogékonyabbak az etnikai alapú helyi politizálásra” – mondta Parvulescu. Hozzátette: attól tart, hogy a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt által szorongatott, a növekvő társadalmi elégedetlenséggel szembesülő RMDSZ radikalizálódik, és ez oda vezet, hogy növeli a „párbeszédhiányt” a magyar közösség és román többség között.
Mintegy 80 százalékot vitt Antal Árpád
A magyarok által többségben lakott Székelyföldön, több nagyobb településen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltje nyert polgármesteri mandátumot, Marosvásárhelyen és Nagyváradon román jelöltek győztek. A sepsiszentgyörgyi helyi választási iroda által közölt adatok szerint az RMDSZ által jelölt, de az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által is támogatott Antal Árpád polgármesterjelölt a szavazatok mintegy 80 százalékát szerezte meg, ami 24 606 voksot jelent. Bálint Józsefre, a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjére 1374-en voksoltak, vagyis a szavazók 5,6 százaléka. A sepsiszentgyörgyi városi tanácsban az RMDSZ mintegy kétharmados többséget szerzett, hiszen 14 731 szavazatot kapott az RMDSZ-lista – ami azt jelenti, hogy 14 önkormányzati képviselője lesz a szövetségnek. Az MPP listájára 2530-an voksoltak, az MPP önkormányzati képviselőjelöltjei pedig 1388 voksot gyűjtöttek; így az EMNP-nek és az MPP-nek két-két önkormányzati képviselője lesz a sepsiszentgyörgyi tanácsban.
Székelykeresztúron az RMDSZ párhuzamos szavazatszámlálása szerint Bokor Tibor RMDSZ-es polgármesterjelölt lett első a szavazatok 46 százalékával. Rácz Károly, az MPP jelöltje a voksok 25 százalékát szerezte meg, harmadik helyen végzett Johann Taierling, az EMNP jelöltje, aki 24 százalékot gyűjtött. A székelykeresztúri önkormányzatban az RMDSZ szerzett többséget a szavazatok csaknem 50 százalékával. Az Agerpres román hírügynökség szerint Kovászna megyében a polgármesteri hivatalok csaknem 90 százalékát az RMDSZ jelöltjei nyerték meg. Nagyváradon a helyi választási iroda közlése szerint Ilie Bolojan, eddigi városvezető diadalmaskodott a szavazatok 66 százalékával, Cseke Attila, az RMDSZ jelöltje második lett a leadott voksok csaknem 19 százalékával.
Marosvásárhelyen Dorin Florea polgármesterjelölt megszerezte sorozatban a negyedik mandátumát a szavazatok 50 százalékával. Frunda György, az RMDSZ polgármesterjelöltje második lett a voksok 37 százalékával (28 837 szavazat). Az EMNP által támogatott Smaranda Enache polgármesterjelölt 2,63 százalékot (2038 voksot) kapott, Benedek Imre MPP-jelölt pedig 1,67 százalékot (1298 voksot) ért el.
A részleges eredmények szerint az RMDSZ két megyei tanácselnöki tisztséget is megnyert, Hargita megyében Borboly Csaba, Kovászna megyében pedig Tamás Sándor révén. Az RMDSZ 2008-ban Maros megyében és Szatmár megyében is megnyerte a megyei önkormányzati elnöki tisztségeket, ezeket azonban most nem biztos, hogy sikerül ismét meghódítani. A Szociálliberális Szövetség (USL) bejelentette már, hogy Maros megyében Ciprian Dobre felülmúlta az RMDSZ-es Lokodi Edit Emőkét.
