2011. július 22-én 15 óra 25 perckor pokolgép robbant Oslo kormányzati negyedében. A robbanóanyagot egy fehér Volkswagenbe rejtették, az autót a Jens Stoltenberg miniszterelnök irodájának is helyet adó H épület előtt 15 óra 16 perckor parkolta le egy rendőrruhás férfi. A detonációnak 8 halottja és 209 – köztük 9 súlyos – sérültje volt, a környező épületek megrongálódtak. A rendőrség röviddel a robbantás után bejelentette, hogy a kormányfő nem sérült meg, nem volt az irodájában. A nyomozás kimutatta, hogy a merényletkor használt robbanóanyag ammónium-nitrát és gázolaj keverékéből állt. (Ugyanezt a keveréket használták 1995-ben, az egyesült államokbeli Oklahoma Cityben elkövetett szélsőjobboldali robbantásos merényletben, amely 168 halálos áldozatot követelt.)
Az utoyai mészárlás
A második támadás nem egészen két órával később, az Oslótól 40 kilométerre fekvő Utoya szigetén, a kormányzó Norvég Munkáspárt ifjúsági táborában történt, ahová bejutott egy magát rendőrnek kiadó férfi, és tüzet nyitott a táborozókra. A szigeten pánik tört ki, a fiatalok közül sokan halálfélelmükben a vízbe menekültek, a sebesültek halottnak tettették magukat, de a pisztollyal és puskával felfegyverkezett gyilkos így is célba vette és lemészárolta őket. A körülbelül egy órán át tartó vérengzésnek 69 halottja és 110 – köztük 55 súlyos – sebesültje volt. A legfiatalabb áldozat 14 évesen halt meg.
A rendőrök közlekedési nehézségek miatt a riasztás után egy órával értek a szigetre, ahol elfogták a 32 éves, szélsőséges jobboldali nézeteket valló Anders Behring Breivik norvég férfit, a két támadás gyanúsítottját. Breivik nem tanúsított ellenállást, megadta magát, majd védőügyvédjén keresztül könyörtelennek, de szükségesnek nevezte tettét.
Akciója előtt Andrew Berwick álnéven tette fel az internetre éveken át írt, Európai függetlenségi nyilatkozat – 2083 című kiáltványát, amelyben keveredik naplójegyzet, terrorista kézikönyv, történelmi hivatkozás és politikai propaganda.
„Marxistavadász keresztes hadjárat”
