Előfordul, hogy a felkelők megkínozzák, esetenként meg is ölik a hadsereg fogságukba eső katonáit – számolt be pénteken Washingtonban Donatella Rovera, aki a közelmúltban tért vissza Szíriából, ahol több hetet töltött az AI megbízásából. „Elfognak embereket, láttunk bizonyítékokat, miként verik össze őket... és egyes esetekben végeznek is velük” – mondta Rovera, aki előadást tartott a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjában.
Rovera mindazonáltal leszögezte, hogy az erőszak kiszélesedéséért elsősorban a damaszkuszi kormányt terheli a felelősség. Bassár el-Aszad csapatai teljes falvakra támadnak rá, hogy gátat szabjanak a terjedő felkelésnek. Jelentések szólnak arról, hogy az Aszadhoz hű erők lakóépületeket és kórházakat gyújtanak fel, hogy kifüstöljék a felkelőket.
Gyarapodnak a fegyvertelen polgárok elleni támadások is, például ápolókkal szemben, akik ellátják a sebesült, de kórházba nem felvett felkelőket. Nemrégiben három asszisztenst vettek őrizetbe, „tetemüket egy hét múlva találták meg, kínzások egyértelmű nyomaival. Körmüket letépték, fogaik hiányoztak... és a tetemeket felgyújtották. Az üzenet világos: nem jó ötlet ilyen emberbaráti tevékenységet folytatni”.
Visszhangok
Közben az ENSZ megfigyelői elutaztak a Szíria középső részén fekvő Treimsza településre, ahol két nappal ezelőtt vérfürdőt rendeztek a kormányerők. Szombaton a kínai külügyi szóvivő is megszólalt az ügyben és közölte: Kína határozottan elítélte a legutóbbi, több mint 200 halálos áldozatot követelő szíriai tömeggyilkosságot. A kínai média a szíriai lázadók akciójaként állítja be a történteket.
Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának vezető testületei előtt szombaton tartott beszédében úgy fogalmazott, hogy „ez az embertelen mészárlás, ez a népirtási kísérlet a rezsim összeomlásának előjele„. „Minden diktátor gyáva. Minden diktátor kegyetlen... Előbb-utóbb távoznak a hatalomból, és a szíriai nép elszámoltatja őket” – mondta a török kormányfő. Közölte azt is, hogy már több mint 40 ezerre rúg a Törökországba menekült szíriaiak száma, s őket a határ közelében létesített különböző táborokban szállásolták el. Ankara, amellett hogy befogadja a menekülteket, a dezertőrökből álló Szíriai Szabad Hadsereg lázadóinak engedélyezi, hogy szabadon belépjenek az ország területére.
Fogy az idő
A szíriai konfliktus békés és átfogó megoldására már kevés az idő – figyelmeztetett korábban Genfben egy magas rangú ENSZ-diplomata, Jean-Marie Guehenno, aki a világszervezet jelenlegi szíriai megbízottjának, a korábbi főtitkárnak, Kofi Annanak a Szíriával foglalkozó helyettese. A genfi emberi jogi tanács egy jelentésében már korábban rámutatott, hogy a felkelők elleni harcban az utóbbi három hónapban a kormányerők riasztó mértékben figyelmen kívül hagyták az alapvető emberi jogokat. A testület a jogsértések között említette a kivégzéseket is. A jelentés szerint továbbra sem tisztázott, hogy ki állt a májusi húlai vérengzés mögött, amelynek több mint száz halálos áldozata volt. A dokumentum ennek kapcsán ugyanakkor annak a nézetnek adott hangot, hogy a kormányerők valószínűleg több gyilkosságért is felelősek.
Veszélyben a keresztények
A tanács jelentésében egyidejűleg felhívta a figyelmet arra is, hogy több helyi beszámoló a fegyveres lázadó csoportok által végrehajtott gyilkosságokról tesz említést. Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. A keresztényellenesség fokozódásáról tanúskodik a Reuters által készített fotó is, melyen egy lázadó papi öltözékben, fegyverrel és egy letört kereszttel a kezében fényképezkedik. Korábban egyébként a keresztények is csatlakoztak a Bassár el-Aszad rezsimje elleni kormányellenes tüntetéshez, ám később visszavonultak a lázadásoktól, ugyanis úgy voltak vele: kiszámíthatóbb számukra egy diktatúra által biztosított vallásszabadság, mint az iraki vagy egyiptomi példa.
Bizalmatlanság
Az ellenzéki csoportok Szíriában nem alkotnak egységes tömböt. Erre egy korábbi kairói tanácskozáson derült fény, ahol a résztvevők homályos megállapodásokat kötöttek, de össze is verekedtek. Megállapodtak ugyanakkor abban, hogy támogatják a felkelők Szabad Szíriai Hadseregét, az uralkodó Baasz Párt feloszlatását, valamint hogy kizárják az átmeneti időszak irányításából Aszadot és a jelenlegi hatalom magas rangú vezetőit, mindazokat, akiknek „vér tapad a kezéhez”. Ideiglenes parlamentet, átmeneti kormányt kell létrehozni, és ki kell vizsgálni a szíriai nép ellen elkövetett bűnöket, például a tömeggyilkosságokat és a politikai foglyok bebörtönzését – szögezték le. De abban, hogy a harcok megállítása céljából kérjenek-e külföldi katonai beavatkozást, vagy hogy a vallásnak milyen szerepe legyen a leendő államban, már nem jutottak dűlőre, sokszor még ugyanannak a csoportnak a tagjai sem értettek egyet egymással.
