Az államfő magyar újságíróknak elmondta: a Miniszterelnöki Hivatalban folytatott egyórás megbeszélésén mindketten rendezettnek ítélték a kétoldalú kapcsolatokat. Kitért arra, hogy a kereskedelmi forgalom tavaly rekordot döntött, elérte a hatszázmillió dollárt, és az izraeli tőke az ingatlanberuházások mellett a kutatásfejlesztésben és a high-tech iparágakban is egyre inkább jelen van Magyarországon.
Áder János beszámolt arról is: Netanjahu azt mondta, súlyos veszélyt jelentenek az atomfegyver kifejlesztésére irányuló iráni törekvések, és úgy foglalt állást, hogy ezt meg kell akadályozni. Ehhez kért segítséget az izraeli kormányfő hétfőn Jeruzsálemben Hillary Clinton amerikai külügyminisztertől is. A magyar zsidóság helyzetével kapcsolatban Áder János arra biztatta Benjámin Netanjahut, személyesen győződjön meg arról, hogy a zsidó kultúra a reneszánszát éli Magyarországon.
Az izraeli külügyminisztérium honlapján a találkozó után megjelent közlemény szerint Benjámin Netanjahu arról is beszélt, hogy „Izraelt és a zsidó világot nyugtalansággal tölti el az antiszemitizmus magyarországi felerősödése”. A magyar diplomaták az MTI-nek azt mondták, hogy a zsidó állam kormányfője általános jelenségként beszélt az antiszemitizmus erősödéséről. Hozzátették: a magyar köztársasági elnök mindazonáltal megerősítette, hogy határozottan szembeszáll ezekkel a tendenciákkal.
Több szent helyet is meglátogatott
A köztársasági elnök hétfőn Simon Peresz izraeli államfőt is budapesti látogatásra hívta meg. Áder János ezután a Jad Vasem Intézetnek, a világ legnagyobb holokauszt-emlékközpontjának a felkeresésével folytatta izraeli látogatását, miután korábban Izrael több szent helyét, köztük a siratófalat is felkereste.
Az államfőt az intézet igazgatóságának elnöke, Avner Salev fogadta. A központban, hogy ne csak a náci népirtásban elhunytak száma legyen ismert, az áldozatok emléklapjait is gyűjtik neveikkel, személyes adataikkal és fényképeikkel, hogy egyenként is emlékezzenek rájuk. A Jad Vasem listáján a hatmillió holokausztáldozat közül már hozzávetőleg négymillió neve szerepel. Az intézet célja az, hogy minél több áldozat azonossága legyen ismert.
„Ahol az erkölcs véget ér, ott véget ér az ember”
A köztársasági elnök – az áldozatok emléke előtt tisztelegve – koszorút helyezett el az Emlékezés Csarnokában. Áder János a második világháború alatt a deportálástól magyarországi zsidók ezreit megmentő svéd diplomata, a száz éve született Raoul Wallenberg emlékfájához virágcsokrot vitt, valamint tisztelgett a magyar embermentők – köztük idősebb Antall József – emléktáblájánál a Világ Igazainak kertjében.
Az államfő délután az izraeli törvényhozás, a kneszet épületében beszédet mond azon a megemlékezésen, amelyet Raoul Wallenberg tiszteletére rendeznek. A köztársasági elnök beszédének utolsó sorait írta távozásakor a Jad Vasem múzeumának emlékkönyvébe: „Mindig, minden körülmények között az erkölcs útján kell maradnunk, mert ahol az erkölcs véget ér, ott véget ér az ember. Mert az erkölcs legfontosabb szava a tiszteleté, egymás kölcsönös tiszteletéé és megbecsüléséé. Az élet tiszteletéé.”
