Az alkotmánybíróság hétfőn több mint hétórányi ülésezés után érvényesnek nyilvánította a parlament pénteki döntését Traian Băsescu felfüggesztéséről, és Crin Antonescut, a szenátus múlt kedden megválasztott új elnökét nevezte meg ideiglenes államfőként. Múlt csütörtökön több ezren tüntettek Bukarest utcáin a kormányfő lemondását követelve.
Az államfői mandátum átadására zárt ajtók mögött került sor a román elnöki hivatal székhelyéül szolgáló bukaresti Cotroceni-palotában. Fél óra elteltével Traian Băsescu saját Dacia Logan gépkocsiját vezetve, a kapuban álló televíziós stáboknak integetve távozott. Băsescu a napokban – saját kérésükre – több tanácsadóját is felmentette tisztségéből, kedden pedig az elnöki hivatal szóvivője, Bogdan Oprea is lemondott.
A nép dönt majd Băsescu sorsáról
A felfüggesztett államfő leváltásáról népszavazáson döntenek az állampolgárok július 29-én. A szavazás a korábbitól eltérő szabályozással történik majd, az urnákhoz járulók több mint felének szavazata is elegendő az eredményes döntéshez. Korábban a választói névjegyzékben szereplő polgárok többségére, legalább 9 millió támogató voksra lett volna szükség az elnök elmozdításához.
Ezt megelőzően népszavazási kampányra kerül sor. Az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) bejelentette, hogy három nagygyűlést rendez Băsescu támogatására a következő hetekben. Az elsőre szombaton Kolozsváron kerül sor, majd Jászvásár (Iaşi) és Bukarest következik. A PDL azt kérte híveitől, hogy fehér viselettel fejezzék ki a jogállamért érzett aggodalmukat, jelszavuk legyen az, hogy „idén nyáron fehér a viselet”.
A kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) Băsescu leváltásáért kampányol: ők hét–nyolc nagygyűlést ígérnek híveiknek az ország különböző nagyvárosaiban. Liviu Dragnea szociáldemokrata főtitkár bejelentette, hogy aktivizálják az USL teljes helyhatósági kampánystábját, többek közt azt a húszezer önkéntest, akik a részvételi adatokról küldenek sms-ben gyorsjelentést a kampányközpontba a szavazás napján.
A román elnöki hivatal pénteken elmondta, hogy Băsescu az alkotmánybírósághoz fordult, azt kérve: állapítsák meg, hogy alkotmányos természetű jogi konfliktus alakult ki a parlament és az elnöki hivatal között, ám a bíróság a beadványt elhárította. Az Európa Tanács aggodalmának adott hangot, és megbízta egyik szakértői testületét, hogy vizsgálja meg, megfelel-e az európai demokratikus normáknak a román államfő leváltását célzó eljárás.
Az Európai Parlament hallgat
A jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú európai ernyőpárt, az Európai Néppárt ifjúsági gyűjtőszervezete (YEPP) szerint az Európai Bizottságnak minél előbb meg kell vizsgálnia a román kormány által az elmúlt hetekben hozott döntéseket, egyúttal az Európai Parlamentben is napirendre kell tűzni a kérdést.
Hannes Swobodához, az Európai Parlament szocialista frakcióvezetőjéhez címzett levelében a YEPP elnöke, Dömötör Csaba megállapította: a vita bojkottálása különösen azért elfogadhatatlan, mert „az Európai Parlament baloldali pártjai az elmúlt években több jobboldali kormány ellen is alaptalan támadást intéztek, sokszor az alapvető tények ismerete nélkül”.
Dömötör a román kormány aggályos lépései közül – idézve a YEPP állásfoglalását – külön kiemelte az államelnök felfüggesztését, az alkotmánybíróság elleni támadásokat, a törvényhozás vezetőinek eltávolítását, a sürgősségi kormányrendeletek bevezetését, valamint a Victor Ponta miniszterelnök plágiumügyét vizsgáló bizottság feloszlatását.
