A CNE határozatában megállapítja, hogy Victor Pontának a Nemzetközi Büntetőbíróságról írt doktori dolgozata nem lóg ki a korabeli disszertációk sorából, ami újdonságtartalmát, az elemzések megalapozottságát illeti, és nem állítható, hogy a doktorandusz eltulajdonította volna mások szellemi termékét.
A CNE határozata megemlíti, hogy döntését egy „elismert szaktekintélyekből álló” szakértői bizottság véleményére alapozva hozta meg, de a bizottság összetételét nem ismerteti. A Mediafax hírügynökség már korábban ismertette a birtokába jutott szakértői jelentést, amely azt is megállapította, hogy Victor Ponta dolgozatában „az egyes fejezeteken belül a források megjelölése hiányos”, a CNE határozata azonban a jelentésnek ezt a részét nem idézi.
A határozat megállapítja, hogy a hatályos törvények szerint – magas rangú közhivatalnokról lévén szó – a CNE az egyedüli hivatalos testület, amely illetékes a miniszterelnököt ért plágiumvád ügyében állást foglalni. A CNE-t egyébként éppen Victor Ponta kérte fel: oszlassa el annak gyanúját, hogy tudományos címét csalással szerezte. A miniszterelnököt ért plágiumvád ügyében két másik testület hivatalból indított eljárást, de ezek illetékességét Victor Ponta nem ismeri el.
A doktori oklevelet kiállító Bukaresti Tudományegyetem etikai bizottsága még nem zárta le vizsgálatát, de a CNE figyelmeztette a testületet, hogy nem illetékes az ügyben. Román sajtóértesülések szerint az egyetem által felkért szakértők plágiumnak tartják azt, hogy Victor Ponta állítólag idézőjelek nélkül vett át hosszú szövegrészeket más szerzők munkáiból, amelyeket csak a disszertáció végén található bibliográfiában említ meg. Egyes lapok azt is tudni vélik, hogy az egyetemnek jogában áll minisztériumi jóváhagyás nélkül visszavonni a 2003-ban általa kiadott doktori címet, ha az etikai bizottság plágiumnak ítéli Ponta dolgozatát.
origo.hu
Háborút és százezrek halálát kívánja Magyar Péter tanácsadója
