Két dokumentum született a tanácskozáson. Az egyik általános elveket tartalmaz arról, hogy mit kell tenni a reménybeli politikai átmeneti időszakban. A küldöttek elvben megállapodtak abban, hogy támogatják a felkelők Szabad Szíriai Hadseregét, az uralkodó Baasz Párt feloszlatását, valamint hogy kizárják az átmeneti időszak irányításából Aszadot és a jelenlegi hatalom magas rangú vezetőit, mindazokat, akiknek „vér tapad a kezéhez”. Ideiglenes parlamentet, átmeneti kormányt kell létrehozni, és ki kell vizsgálni a szíriai nép ellen elkövetett bűnöket, például a tömeggyilkosságokat és a politikai foglyok bebörtönzését – szögezték le.
A másik dokumentum az Aszad-rezsim utáni társadalmi berendezkedés alapjait vázolja fel. Szíriának „plurális, demokratikus polgári demokráciának” kell lennie – írták. Viszont nem tudtak megállapodni sok más kérdésben, például abban, hogy a harcok megállítása céljából kérjenek-e külföldi katonai beavatkozást, vagy hogy a vallásnak milyen szerepe legyen a leendő államban. Sokszor még ugyanannak a csoportnak a tagjai sem értettek egyet egymással. Nem tudtak megalakítani olyan testületet, amely képviselné mindannyiukat.
Bizalmatlanság
Mintegy 250 küldött vett részt a tanácskozáson. Az AP helyszíni tudósítója által megkérdezett résztvevők nyilatkozataiból kiderült, hogy a záródokumentumokba szándékosan nem vettek bele olyan ügyeket, amelyekben éles ellentétek vannak a küldöttek között, és amelyek megakadályozták, hogy közös frontot alakítsanak. „Ha nem tudunk egységesek lenni, az lesz a legnagyobb ajándék a hatalomnak” – jelentette ki az egyik küldött. „Ez nagyon szomorú, rossz fényt vet minden részvevőre, és demoralizálni fogja a tüntetőket a városokban” – mondta egy másik.
Az ellentétek egyik fő törésvonala a két legnagyobb szervezet között húzódik, amelyek nem bíznak egymásban. A Szíriai Nemzeti Tanács (SZNT) azzal vádolja a Nemzeti Koordinációs Testületet (NKT), hogy túl közel áll a hatalomhoz, az NKT viszont azzal az SZNT-t, hogy a Muzulmán Testvériség iszlamista mozgalom és a nyugati hatalmak bábja.
Színpadias kivonulás?
Az egység kialakítását az is akadályozta, hogy a kurdok felháborodottan és látványosan, kiabálva kivonultak a tanácskozásról, így tiltakozva amiatt, hogy a záródokumentumokból kihagyták a nemzetiség elismerését. Kivonulásukkor több résztvevő egymásnak esett a szállodai konferenciateremben. Közben a hotel személyzete igyekezett eltávolítani a székeket és az asztalokat a verekedők környezetéből.
„Nem veszünk részt a konferencián, és ez az utolsó szavunk. Mi nép vagyunk saját nyelvvel és vallással; ezektől leszünk egy nép” – jelentette ki Morsed Masúk, a kurdok csoportjának egyik vezetője. Egyesek szerint a tévékamerák előtti kivonulás színpadias volt, a kurdok így akarták felhívni magukra a figyelmet.
Ez volt az első eset, hogy az Arab Liga adott helyet a szíriai ellenzék párbeszédének. A konferencián több arab ország is képviseltette magát miniszteri szinten.
Bojkottálták a tanácskozást
Nabíl el-Arabi, a pánarab szervezet főtitkára a tanácskozás kezdetén kijelentette, hogy a szíriai átmenetről a hét végén Genfben elfogadott elvi megállapodás elmarad az arab országok várakozásaitól. Felszólította a tanácskozás résztvevőit, hogy számolják fel megosztottságukat.
A szíriai fegyveres felkelőcsoportok bojkottálták a tanácskozást. Azt kifogásolták, hogy a résztvevők elutasítják a külföldi beavatkozás gondolatát, illetve nem foglalkoznak a nemzetközi közösség oltalma alatt létrehozandó ütközőövezetek, a humanitárius folyosók és a légtérzár létrehozásának, valamint a felkelők felfegyverzésének kérdésével.
Szíriai erőszak
A genfi emberi jogi tanács múlt szerdán jelentést tett közzé a legutóbbi szíriai fejleményekről. Ebben többek között arra mutatott rá, hogy a felkelők elleni harcban az utóbbi három hónapban a kormányerők riasztó mértékben figyelmen kívül hagyták az alapvető emberi jogokat. A testület a jogsértések között említette a kivégzéseket is.
A jelentés szerint továbbra sem tisztázott, hogy ki állt a májusi húlai vérengzés mögött, amelynek több mint száz halálos áldozata volt. A dokumentum ennek kapcsán ugyanakkor annak a nézetnek adott hangot, hogy a kormányerők valószínűleg több gyilkosságért is felelősek. A tanács jelentésében egyidejűleg felhívta a figyelmet arra is, hogy több helyi beszámoló a fegyveres lázadó csoportok által végre hajtott gyilkosságokról tesz említést. Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. Bővebben>>>
