Oroszország külügyminisztériumi közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy Szíria 1968-ban ratifikálta a mérgező gázok háborús eszközként való használatának tilalmáról szóló nemzetközi jegyzőkönyvet. A szíriai külügyi szóvivő hétfőn első ízben ismerte el, hogy országa rendelkezik vegyi fegyverekkel, és közölte, hogy a felkelők ellen nem, de külföldi intervenció esetén bevetnék őket.
Barack Obama amerikai elnök még aznap figyelmeztette Bassár el-Aszad szíriai államfőt, hogy ne kövessen el „tragikus hibát” a bevetésükkel. A szíriai felkelők közben azzal vádolták meg a kormányt, hogy vegyi fegyvereket szállított az ország határának közelében lévő repülőterekre.
Oroszország eddig megakadályozta azokat a nyugati és arab kísérleteket, amelyek arra irányultak, hogy rávegyék Bassár el-Aszad szíriai államfőt a távozásra, de arra már hajlandónak mutatkozott, hogy bírálja a felkelőkkel szembeni erőszakot. Aktivisták szerint a 17 hónapja tartó felkelésben eddig 18 ezer ember vesztette életét.
Damaszkusz nem írta alá az 1992-es nemzetközi konvenciót, amely tiltja vegyi fegyverek használatát, gyártását és raktározását, s hivatalos személyek többször is tagadták, hogy Szíriának lennének ilyen készletei.
A hétfői uniós külügyminiszteri találkozón arról döntöttek, hogy 26 személlyel és három céggel, illetve szervezettel bővítik az utazási és pénzügyi szankciókkal sújtott szíriaiak listáját, továbbá szigorítják a fegyverembargó ellenőrzését is a közel-keleti országba tartó szállítmányokon. Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő azt is kijelentette, hogy Szíriában a helyzet rettenetes, Bassár el-Aszad elnöknek mielőbb távoznia kell a hatalomból.
Az amerikai hírszerzés számára még mindig talány?
Az Egyesült Államoknak még tizenhat hónappal a szíriai felkelés kirobbanása után sincs tiszta elképzelése a Bassár el-Aszad elnök megbuktatásáért harcoló ellenzék összetételéről, a hírszerzési információk hiányosságai akadályozzák az amerikai segítségnyújtást – írta keddi számában amerikai hivatalos személyekre hivatkozva a The Washington Post.
Az amerikai hírszerző szervek az utóbbi hónapokban fokozták ugyan információgyűjtő tevékenységüket a lázadó erőkről, de ellentétben Egyiptommal és Líbiával, ahol a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) emberei már röviddel a lázadás kitörése után felbukkantak, a szolgálat fizikailag nincs jelen Szíriában. Tevékenysége alapvetően az elfogott kommunikáció elemzésére és a távolból való megfigyelésre korlátozódik.
Nem tudja megvetni a lábát a CIA
A nehézségek egyik oka az, hogy az Egyesült Államok februárban a damaszkuszi nagykövetségének bezárása mellett döntött, egy másik pedig az, hogy a szíriai felkelők – ellentétben a líbiaiakkal, akik már a konfliktus korai szakaszában ellenőrzésük alá vonták országuk keleti felét – nem tudtak egy olyan területet meghódítani, amelyen a CIA megvethetné a lábát. A lap által megszólaltatott szakértők az akadályozó tényezők közé sorolják azt is, hogy az Irán által támogatott Szíria titkosszolgálata a korábbiaknál keményebb ellenfélnek bizonyult.
A CIA csupán „mintegy hat emberét” állomásoztatja a török–szíriai határon, ezért erősen függ a térségbeli szövetségesei, Törökország, Jordánia és más államok titkosszolgálatainak értesüléseitől. A The Washington Post úgy értesült, hogy noha az arab államokat is erősen aggasztja, hogy Aszad bukása után kinek az ellenőrzése alá kerül majd Szíria – leginkább egy iszlamista militáns csoport hatalomra kerülésétől tartanak –, az ő biztonsági szolgálataik is a „kiválasztási folyamat korai szakaszában” tartanak.
Óvatosak a felfegyverzéssel
Az amerikai kormány nem bocsát fegyvereket a felkelők rendelkezésére, ezt mások mellett Szaúd-Arábia és Katar megteszi helyette, az óvatosabb Egyesült Arab Emírségek és Jordánia pedig pénzzel támogatja őket. Szállít viszont nekik olyan, a kódolt kommunikációra alkalmas berendezéseket, amelyeket a CIA képes lehallgatni. Az Egyesült Államok óvatos az ellenzéki csoportok felfegyverzésének ügyében azok után, hogy az 1980-as években radikális csoportokat támogatott Afganisztánban, és ezekből fejlődött ki az al-Kaida terrorszervezet, amely végül ellene fordult. A lap úgy tudja, hogy az amerikai titkosszolgálatok ugyanakkor eredményeket is fel tudnak mutatni. Egyebek között azt, hogy kiterjesztették tevékenységüket a Szíriának szánt iráni fegyverszállítások megakadályozására.
A The Washington Postnak nyilatkozó források szerint az al-Kaidának az utóbbi fél év során ugyan sikerült kiszélesítenie tömegbázisát Szíriában, ám továbbra is csak töredékét jelenti az Aszad-ellenes erőknek. A terrorszervezet támogatói állítólag a korábbiakkal ellentétben már nem tudnak elvegyülni az ellenzéki erők között, amelyek távolságtartásra törekednek velük szemben. Amerikai biztonságpolitikai elemző központok szerint az al-Kaidának nincs köze ahhoz a merénylethez, amely nemrégiben végzett Aszad legbelső körének több tagjával, hanem a szíriai hatalom egyik bennfentese állhat a háttérben.
Mint megírtuk, még 174 magyar tartózkodik Szíriában, ők a Külügyminisztérium többszöri kérése ellenére sem hagyták el az országot.
