Az Európai Unió vezetői és az alapító országok külügyminiszterei után az Európai Parlament is arra kívánja felszólítani Nagy-Britanniát, hogy a népszavazás eredményével összhangban a lehető leggyorsabban nyújtsa be hivatalosan az unióból való kilépési szándékát.
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi német lap arról ír, hogy a parlament négy frakciója – a néppárti, a szociáldemokrata, a liberális és a zöld frakció – közösen szólítja fel David Cameron brit miniszterelnököt arra, hogy az EU állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján már kedden deklarálja hivatalosan az ország kilépési szándékát, és ezzel kezdetét vehesse a kiválás folyamata.
A közös nyilatkozatnak az újság által kiszivárogtatott tervezete szerint a parlamenti frakciók szerint erre azért van szükség, hogy elejét vegyék a hosszan tartó bizonytalanságnak és megőrizzék az EU integritását. A frakciók hangsúlyozzák azt is: mindaddig nem lehet szó az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti új kapcsolatrendszerről, amíg le nem zárul a kiválás folyamata.
Miután az Egyesült Királyság az Európai Unióból való kilépésre szavazott, a skótok döntő többsége a függetlenséget támogatja – derül a Sunday Post című lap megrendelésére szombaton készül felmérésből. A skótok több mint hatvan százaléka a bennmaradásra szavazott. A Sunday Post által megrendelt felmérés szerint pedig jelenleg a skótok 59 százaléka úgy véli: Skóciának el kellene szakadnia az Egyesült Királyságtól és függetlenné kellene válnia.
Skóciában 2014-ben tartottak népszavazást a függetlenségről, akkor a többség, mintegy 55 százalék arra szavazott, hogy Skócia maradjon az Egyesült Királyság része. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök tudatta: miután a britek többsége az EU-ból való kiválást választotta, elképzelhető újabb népszavazás Skócia különválásáról, mert Skócia az EU tagja szeretne maradni. A 2014-es népszavazáson a többség végül azért szavazott a függetlenség ellen, mert a kiválás egyet jelentett volna az EU-ból való kilépéssel. A csütörtöki népszavazáson az Egyesült Királyság szavazóinak 51,9 százaléka szavazott arra, hogy az ország lépjen ki az Európai Unióból.
Vasárnap hajnalig már két és félmillióan csatlakoztak ahhoz a petícióhoz a brit törvényhozás honlapján, amely újabb népszavazást követel az Egyesült Királyság tagságáról az Európai Unióban.
A parlamentnek minden olyan petícióval foglalkoznia kell, amelyet legalább százezren aláírnak. A kezdeményezés még a csütörtöki népszavazás előtt indult, és azt követeli, hogy a kormány tartson új népszavazást, ha a részvétel alacsonyabb 75 százaléknál és nem támogatja legalább 60 százalék a kilépés vagy a bennmaradás lehetőségét. Csütörtökön a részvétel mintegy 72 százalékos volt, és 51,9 százalék szavazott a kilépésre. A petíciót ott írták alá a legtöbben, ahol a túlnyomó többség a bennmaradásra szavazott.
Egy pénteki felmérés szerint a választók fele úgy gondolja, hogy a népszavazást érvényesnek kell tekinteni, még akkor is, ha az EU további reformokat vállal annak érdekében, hogy a britek benn maradjanak, 39 százalék véli úgy, hogy az új feltételek ismeretében újabb népszavazást kellene tartani. a felnőtt lakosság 48 százaléka elégedett a csütörtöki népszavazás eredményével – derül ki a Sunday Mirror című lap által megrendelt kutatásból. David Cameron, aki lemondását is bejelentette az eredmény miatt, korábban azt ígérte: nem lesz második népszavazás.
David Lammy munkáspárti parlamenti képviselő azzal a felszólítással fordult képviselőtársaihoz, hogy hagyják figyelmen kívül az uniós tagságról tartott népszavazás eredményét – jelentette szombat este a The Independent című brit lap honlapja. A politikus arra kérte a londoni törvényhozást, hogy „vessen véget ennek az őrületnek”, és utasítsa el az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntést.
„Ébresztő! Nem kell ezt tennünk” – írta a Twitteren a politikus, aki arra hivatkozik, hogy a csütörtöki népszavazás pusztán véleménynyilvánító referendum volt, semmire sem kötelezi a parlamentet.
„Véget vethetünk ennek az őrületnek, s lezárhatjuk ezt a rémálmot egy parlamenti szavazással. A szuverén parlamentnek kell döntenie arról, hogy kilépjünk-e az EU-ból” – írta közleményében a munkáspárti politikus, aki szerint a kilépéspártiak érvei pillanatok alatt szertefoszlottak, és néhányan a szavazatukat is megváltoztatnák, ha lenne rá lehetőség.
„Ne pusztítsuk el a gazdaságunkat alaptalan hazugságok és Boris Johnson elbizakodott ambíciói miatt” – fogalmazott Lammy.
A csütörtöki népszavazáson a szavazók 51,9 százaléka szavazott arra, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.
A The Independent megjegyzi: bár jogilag a parlament megteheti, hogy figyelmen kívül hagyja a népszavazást, ez valószínűleg hatalmas felzúdulást keltene a kilépésre szavazók körében.
„Hogy megakadályozza a brexitet, a kormánynak csak annyit kell tennie, hogy nem tesz semmit” – állapítja meg a lap, amely szerint, ha – mint valószínű – a kilépés mellett kampányoló Boris Johnson lesz a miniszterelnök, várhatóan a kormányt is a brexitet támogató híveivel tölti fel, s nem akadályozzák majd meg az ország kilépését az Európai Unióból.
Az Európai Unió szétesése gyakorlatilag elkerülhetetlenné vált azzal, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióból való kilépés mellett döntött az erről szóló népszavazáson – írta szombaton Soros György milliárdos befektető a Project Syndicate nevű hírportálon.
Soros szerint Nagy-Britannia idővel lehet, hogy viszonylag jobban jár az EU elhagyásával, mint más országok, de a gazdasága és a népe meglehetősen megszenvedi a kilépést rövid- és középtávon. A brit reálgazdaságban bekövetkező változásokat a 2007–2008-as pénzügyi válsághoz lehet majd hasonlítani – véli.
Az okokkal kapcsolatban írásában Soros arra az álláspontra helyezkedik, hogy a brexit-vita és a migrációs válság egymást táplálták. A kilépést támogatók ugyanis a Calais-ben feltorlódott több ezer, bármi áron Angliában igyekvő migráns „rémisztő” képével félelmet kelthettek a többi uniós országból induló, „ellenőrizetlen bevándorlással” kapcsolatban. Az EU pedig halogatta a fontos döntéseket, nehogy negatív hatással legyenek a brit népszavazásra, így a káosz állandósult Calais-nál.
„Angela Merkel német kancellár döntése, hogy országa kapuit tágra nyitja a menekültek előtt, inspiráló gesztus volt, de nem volt kellőképpen végiggondolva, mert nem számolt a »pull factorral«, azzal a húzó hatással, amit a tömegek korlátlan befogadása jelent a többi migránsnak” – állapította meg Soros György.
Hozzátette, hogy a tagállami kormányok és az uniós intézmények látszólagos tehetetlensége megágyazott az idegengyűlölő és Európa-ellenes pártok megerősödésének.
„Most a katasztrófa-forgatókönyv, melytől sokan féltek, megvalósult gyakorlatilag visszafordíthatatlanná téve az Európai Unió széthullását” – húzta alá a milliárdos befektető.
Az írásban hozzátette, az Egyesült Királyság kiválásának folyamata további bizonytalanságokkal és politikai kockázattal lesz teli, mert – fogalmazott Soros – Nagy-Britannia nem holmi képzeletbeli vagy valós előnye forog kockán, hanem az európai projekt fennmaradása.
Soros figyelmeztetett arra az eshetőségre is, hogy a kiválási tárgyalásokon az EU nem lesz abban a „hangulatban”, hogy az Egyesült Királyságnak engedményeket tegyen a jövőre nézve, például az egységes piac tekintetében, ami mindkét félnek ártana.
Mi több, maga az Egyesült Királyság sem biztos, hogy hosszú távon fennmarad a mai formájában – írta a befektető, hozzátéve, hogy nemcsak a menekültválság miatt, hanem a hitelező és adós viszony miatt is szinte robbanásveszéllyel fenyeget a feszültség egyes tagállamok között, Németország és Franciaországban pedig a belső problémák is lekötik a kormányzat erejének jelentés részét.
Soros szerint az EU jelentette közös piac és a közös értékek elvesztése mindenkinek csak károkat okozna.
„De az EU mégis elromlott, és nem elégíti ki állampolgárai vágyait és törekvéseit” – hangsúlyozta a befektető, kiemelve: az EU rendezetlen széthullásával Európa rosszabbul járna, mintha az EU soha nem is létezett volna.
„De nem szabad feladni” – szögezte le Soros, aki szerint az Európai Unió tökéletlen építmény, de akik hisznek azokban az értékekben és elvekben, amelyeknek a fenntartására az uniót tervezték, össze kell állniuk, hogy az Európai Uniót alapos szerkezeti átalakítással megmentsék.
Soros fedezeti alapja az egyike volt a font ellen 1992-ben több tíz milliárd dollárral játszó nemzetközi intézményi befektetőknek.
Most szóvivője nem válaszolt a Reuters hírügynökség kérdésére, hogy a befektetőnek származott-e haszna abból, hogy a brexitre spekulált.
