Dallas lett a fegyveres fekete milíciák fellegvára?

Ha a fehér milíciáknak lehet fegyverük, a feketéknek is: szabad fegyverviselés, iszlám, Új Fekete Párducok.

Amikor egy jogvédő halála miatt tavaly nyáron felfegyverzett afroamerikaiak vonultak fel Texasban azt kiabálva, mint ahogy arról a brit Daily Mail is beszámolt, hogy megölik a rendőröket, már lehetett sejteni, hogy előbb-utóbb valóban vér fog folyni. Az Új Fekete Párducok egy évvel ezelőtt azért tüntettek, mert nem sokkal korábban holtan találták meg cellájában Sandra Bland polgárjogi aktivistát, akit mindössze három nappal azelőtt vettek őrizetbe egy közlekedési ellenőrzés során.

Hangsúlyozzuk: egyelőre nem tudni, kik a dallasi rendőrgyilkosságok elkövetői, csak azt, hogy előre kitervelt támadásról van szó. Nem tudni, hogy a fegyveres fekete milíciák bármely tagjának köze van-e a támadáshoz, hiszen az őrizetbe vettek egyelőre hallgatnak (egyelőre nem tudni azt sem, pontosan hány elkövető volt), személyazonosságukat nem hozták nyilvánosságra még, a tüntetésen jelen lévő milícia pedig cáfolta, hogy közük lenne az esethez, sőt, ők a tüntetés biztosítását tekintették céljuknak.

A dallasi rendőrség arról a támadóról, amelyet a rendőrök tűzharc során öltek meg azt mondta: a tárgyalóknak a férfi azt állította, önállóan cselekedett, nem volt tagja egyetlen csoportnak sem. Később a férfit Micah Xavier Johnsonként, az amerikai hadsereg tartalékosaként azonosították. (Facebook oldalán találtak egy korábban posztolt „Black Power” logót, ami radikális elköteleződésre utalhat, de eddig nem derült ki róla, hogy bármely ilyen szervezetnek tagja volt.)

FRISSÍTÉS: Péntek délután már nem csupán David Brown rendőrfőnök és Mike Rawlings dallasi polgármester, hanem a szövetségi belbiztonsági miniszter, Jeh Johnson is megerősítette, hogy a támadó egyedül lövöldözött, nem voltak tettestársai, terrorszervezetnek nem volt tagja. A Facebookon viszont a kedvencei között volt az Afrikai Amerikai Védelmi Liga nevű szélsőséges szervezet, a Mississippi Fekete Párducainak szervezete, illetve a Dallasban alapított Új Fekete Párducok nevű szerveződés is.

Az utóbbi két évtizedben az amerikai fegyvertartásról szóló vita középpontjában az eredetileg katonai célra tervezett, de sok államban félautomata változatban szabadon megvásárolható, nagy tűzerejű gépkarabélyok állnak. A dallasi rendőrgyilkosságok során – ahogy az egy amatőr videofelvételből is kiderül, amelyen feltehetőleg az egyik tettes tüzel éppen a rendőrökre – főszerepet játszhattak ezek a fegyverek.

Cikkünkből kiderül a gépkarabélyokat övező viták lényege.

Ettől függetlenül azonban tény: Dallasban rendszeresen masíroznak az afroamerikai milíciák, és itt éledt újra a hatvanas évek fekete paramilitáris szervezete, a Fekete Párducok is. A rendőrgyilkosságoktól függetlenül is minden együtt van a veszedelmes gyúelegyhez: faji feszültségek, vallási radikalizálódás és szabadon hozzáférhető, szabadon viselhető lőfegyverek, korlátlan mennyiségben.

A 2015-ös híradásban szerepelői tüntetők azért vonulhattak fel gépkarabéllyal az oldalukon, mert a texasi törvények kifejezetten megengedőek a fegyverviselést illetően. Vagyis, noha az Egyesült Államok Polgárjogi Bizottsága „gyűlöletcsoportként” tartja számon az Új Fekete Párducokat, egyetlen tüntetőt sem vettek őrizetbe a fegyveres demonstráció miatt. Hiszen ha a fehér milíciák megtehetik ezt, miért ne tehetnék meg a feketék? A törvény mindenkire azonos módon vonatkozik. (Texas azok közé az államok közé tartozik, ahol a nyílt módon való fegyverviselésre igen laza szabályozás van érvényben: ezek szerint oldalfegyver viselése bár engedélyhez kötött, a puskák és gépkarabélyok esetében nincs erre szükség – igaz, a törvény szankcionálja, ha a fegyvert oly módon tartja magánál valaki nyilvános helyen, hogy ez másokban félelmet keltsen.)

A sors fintora, hogy a tegnapi tüntetéseket Sandra Blandéhez nagyon is hasonló esetek váltották ki: két nap alatt két afroamerikait lőtt le fehér rendőr közúti ellenőrzés során, pedig – a hírek szerint – mindketten igazolni akarták magukat.

Az Új Fekete Párducok tavalyi vonulása nem volt elszigetelt eset: az utóbbi 1-2 évben egyre öntudatosabbak a fekete fegyveres milíciák Dallasban. Tavaly többek közt a liberális Vice is beszámolt arról, hogy a rendőri intézkedések miatt a Huey P. Newton Fegyverklub nevű szervezet aktivizálta magát: egyrészt fegyveres feketék kezdtek járőrözni a főleg afroamerikaiak lakta negyedek utcáin, másrészt rendszeresen kiképzést tartanak a helyiek számára. „Az önvédelem menő dolog” – mondták akkor a résztvevők. A Vice beszámolójából kiderül: mintha újra erőre kapna a hatvanas évek harcos forradalmi ideológiája. A kadétok Che Guevara uniformisokban szaladgálnak, és a riport szerint azt harsogják: „Valaha tisztelegtem a k**va zászló előtt. Ma rongynak használom.”

Beszédes, hogy a lőegylet milyen nevet visel: Huey P. Newton a Fekete Párducok társalapítója volt 1966-ban, a harcos afroamerikai mozgalom ikonikus alakja lett, 1989-ben a nyílt utcán lőtte őt agyon egy másik fekete gerillaszervezet tagja a kaliforniai Oaklandben.

Az állig felfegyverzett csoportosulás minden szombaton edzést és önvédelmi foglalkozást tart a Dr. Martin Luther King Jr. Parkban, amelyre a pattogó katonai vezényszavak, és a militarista szellem jellemzők. A fegyverklubba az ország legkülönbözőbb pontjairól érkeznek adományok, állításuk szerint ők csak visszaadják az emberek önbizalmát.

A videón látható, 2014. augusztus 20-i tüntetésen a Huey P. Newton Fegyverklub és a Fekete Párducok együtt masíroztak a rendőri brutalitás ellen felemelve hangjukat. A videó elején hangsúlyozzák, hogy alkotmányos joguk fegyvert viselni. „Fekete Hatalom! Fekete Hatalom! Fekete Hatalom!” – harsogják az állig felfegyverzett afroamerikaiak, majd fegyveres vonulásba kezdenek az utcán.

De ismét hangsúlyoznunk kell: a jelenlegi információk szerint semmi közük nem volt a csütörtöki támadáshoz. A jelenség, a fegyverkezés viszont riasztó egy olyan helyzetben, amikor a faji indulatok a hatvanas évek óta nem látott erővel törnek elő az Egyesült Államokban.

A dallasi rendőrgyilkos merényletet követően az Új Fekete Párducok és a Huey P. Newton Fegyverklub vezetője, Yafeuh Balogun a The New York Timesnak azt mondta: ők is ott voltak az afroamerikaiak elleni rendőri brutalitás miatt rendezett tüntetésen, „hogy biztosítsák a demonstráció biztonságát”. Egyiküket ugyan letartóztatták a tüntetés alatt – tehát a lövöldözés előtt –, de Balogun szerint nincs közük a merénylethez, amelynek következtében nem fogják visszaadni a fegyvereiket. Tehát állítása szerint a lövöldözéshez nincs közük (ezt alátámasztja, hogy a letartóztatott férfit a rendőrség később elengedte), ugyanakkor a New York Timesnak a férfi leszögezte: a merényletet az utóbbi évek rendőri fellépésének következményének tartja. Nyilatkozatának további részeiben amúgy Balogun ugyanazt az érvkészletet használja, mint a szabad fegyvertartás megvédelmezésért harcba szálló megannyi más szervezet.

Csak éppen Amerikában a feketék nyílt vagy az engedélyhez kötött rejtett fegyverviselését sokkal fenyegetőbbnek élik meg, mint, ha ezt egy fehér tenné, figyelmeztet Yafeuh Balogun.

A Fekete Párduc Párt (eredetileg Fekete Párduc Párt az Önvédelemért) egy új, afroamerikai, forradalmi és nacionalista, ugyanakkor szélsőbaloldali és antifasiszta alakulatként jött létre a Fekete Hatalom mozgalom részeként a Kalifornia állambeli Oaklandben 1966 őszén – azaz idén ötven éve. A párt főként tüntetésekkel és közösségi társadalmi projektekkel (ételosztásokkal stb.) vetette észre magát, ám egyesek szerint inkább volt afféle bűnszervezet, mint valódi párt – a hatvanas évek végén többször is lövöldözésbe keveredtek a rendőrökkel, ezekben sokan meg is haltak.

Az FBI akkori vezetője, J. Edgar Hoover például egy alkalommal „az ország belbiztonságára leselkedő legnagyobb veszélyként” beszélt a Fekete Párducokról. A párt 1970-ben járt a csúcson, akkor 68 városban volt szervezete, és több ezer tagja is volt, ám a fősodorbeli média és politika egyre inkább szembefordult velük, így izolálódtak. Később belső viták miatt erodálódott a tagok száma, 1980-ban már csak 27 tagjuk volt, 1982-re pedig fel is oszlott a Fekete Párduc Párt. A pártról – amelynek algériai akciói, valamint különböző külföldi testvérpártjai is voltak – hosszabban írt a Jelenkorba Boros Gábor filozófiatörténész, a hatoldalas esszét pdf formátumban itt éri el.

A Fekete Párduc Párt egyik alapítója és vezetője volt az a szociálpszichológiából doktorált Huey P. Newton, akit rendőrgyilkossággal is összefüggésbe hoztak, amiért éveket ült börtönben is, majd gyilkosság áldozata lett. És akiről elneveztek a cikkünk elején említett afroamerikai fegyverklubot Dallasban.

A lőegylet szorosan összefonódik az Új Fekete Párduc Párttal, a klub vezetőségében párttagok is vannak. Az anticionista, pánafrikanista Új Fekete Párducok 1989-ben alapítottak pártot Dallasban. Hozzájuk sokan csatlakoztak a kilencvenes évek végén egy 86 éve, a Michigan állambeli Detroitból indult afroamerikai iszlám vallási mozgalom, az Iszlám Nemzet tagjai közül, miután a párt vezetését átvette Khalid Abdul Muhammad muszlim afroamerikai radikális aktivista. (Ugyanennek a szervezetnek volt tagja és egyik legbefolyásosabb vezetője az afroamerikaiak öntudatra ébredésének egyik legfontosabb élharcosa, Malcolm X is.)

Az Új Fekete Párducoknak is van külföldi kapcsolatuk – Franciaországban –, és a fentiek alapján ők is elég harciasak – 2012-ben például tízezer dolláros vérdíjat tűztek ki egy afroamerikai fiú, Trayvon Martin gyilkosára, George Zimmermanra. Az Új Fekete Párducokat egyébként nem ismeri el a Fekete Párducok utódjaként az eredeti szervezet több egykori tagja sem, erről 2011-ben nyílt levelet is közzétettek.

Abszurd, de Texasban sajnos megtörtént: iszlámellenes fehér milícia vonult egy mecsethez, mire a fekete iszlám uralta milícia fegyveresen vonult ki, ahol farkasszemet nézett egymással a két csoport. Vajon mekkora szikra kell ahhoz, hogy elszabaduljon a pokol?

Elmondható: az utóbbi években szinte rendszeressé váltak az afroamerikaiakkal szemben rendőri túlkapások miatt szervezett tüntetések. Emlékezhetünk rá, 2014. augusztus 9-én egy fegyvertelen fekete tizenévest lőtt le egy rendőr a Missouri államban található Fergusonban. Darren Wilson rendőrtiszt egy riasztásra kivonulva találkozott össze a 18 éves Michael Brownnal, akire tucatnyi lövést adott le. A fekete fiú, akit egy közeli bolt kirablásával gyanúsítottak, a helyszínen életét veszítette.

Az eset miatt szerte az államokban tiltakozások kezdődtek, a több hullámban kezdődő demonstrációk volt, hogy hetekig tartottak. A tiltakozók számtalanszor összecsaptak a rendőrökkel, a két oldalról több mint tucatnyian megsérültek, és több száz embert vettek őrizetbe.

A brit The Guardian összesítése szerint az amerikai rendőrök tavaly 1134 embert sebesítettek meg halálosan, és noha a 15 és 34 év közötti afroamerikai férfiak mindössze a lakosság 2 százalékát teszik ki, a több mint ezer halálos áldozat 15 százaléka közülük került ki. A 2015-ben megölt fekete amerikaiak negyede volt fegyvertelen.

Ismert, csütörtök este orvlövészek nyitottak tüzet rendőrökre az egyesült államokbeli Dallasban, öt rendőr meghalt, hat megsebesült. Három feltételezett elkövetőt – két férfit és egy nőt – letartóztattak, a negyedik pedig, miután tárgyalásokba bocsátkozott a rendőrökkel, majd lőni kezdett rájuk, meghalt.

A dallasi tragédia most egyszerre szól intő jelként három ügyben is: a könnyű fegyverhez jutás, a rendőri túlkapások szempontjából, de a társadalomban megjelenő új törésvonalak szempontjából is, mint például amely a fekete iszlám újbóli reflektorfénybe kerülése.