Nagyon könnyen el lehet veszni a Google Art Projekt labirintusában: szédítő mennyiségű műalkotást nézegethetünk közvetlen közelről, és saját képünkre is átformálhatjuk az oldalt. A harmincezer alkotást bemutató virtuális kiállítás olyan helyzetbe hoz minket, mintha több ezer képzőművészeti albummal zártak volna össze, de itt egy kattintással ugorhatunk egyik albumról a másikra, és senki nem csap a kezünkre, ha kitépünk egy-egy lapot.
Hozzá kell tenni persze azt is, hogy az impozáns virtuális kiállítás nem pótolja a valóságot, és – ahogy ez lenni szokott – rögtön érik az embert csalódások is, hiszen a harmincezer kép és műtárgy között csak olyan alkotások szerepelnek, amelyek a programban részt vevő múzeumok gyűjteményeiben megtalálhatók. Ennek megfelelően hiába kutattam például egyik kedves festőm, Tasso Marchini képei után, közülük egy sem szerepelt ebben a hatalmas merítésben, Alphonse Muchának pedig csak néhány munkáját találtam meg. Biztos, hogy másnak is lesz még ilyen élménye a virtuális múzeummal kapcsolatban, de ez persze mit sem változtat azon, hogy nagyszerű vállalkozás a Google Art Projekt és hogy a gyűjtemény, amely negyven ország százötvenegy múzeumának anyagát tartalmazza, azonnali függőséget okoz, amitől nehéz lenne megszabadulni, de talán nem is érdemes.
Magyarországról két múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria összesen több mint kétszáz művet adott hozzá a virtuális kulturális örökségnek ehhez a gyűjteményéhez. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Szücs György, a Nemzeti Galéria megbízott főigazgatója mindketten úgy gondolják, hogy a virtuális tér lehetőségei nem fogják elvenni a közönség kedvét a múzeumlátogatástól, sőt épp ellenkezőleg. Baán László szerint a „múzeumi bumm” időszaka volt az elmúlt két évtized, a látogatók száma ugrásszerűen megnőtt. A főigazgató szerint az érdeklődőket az „eredetiség misztériuma” vonzza a múzeumba. Szücs György pedig azt mondta, hogy két előretolt figurával kell számolnia a múzeumoknak a kulturális élet játéktábláján: az egyik a múzeumpedagógia, a másik a digitalizáció, amelyről egyébként sokat hallhattunk mostanában Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkártól is. Ez most sem történt másképp, az államtitkár a Google Art bemutatóján újra felhívta a figyelmet, hogy a kormányzati kultúrpolitika egyik fő törekvése a nemzeti kulturális örökség digitalizálása, ezért hát a Google Art Projekt a a MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum) „természetes szövetségese”.
A Google Art Projekt az oktatásban is használható lesz. A gyerekek fogékonyak az újdonságra, különösen azt
találták érdekesnek, hogy a képek a legapróbb részletekig kinagyíthatóak.
Fotó: Béres Attila
Az internetezőknek pedig nincs más dolga, mint élvezni a virtuális barangolás előnyeit. A Google Art Projekt kezdeti állapotához képest jelentős változtatások történtek az oldalon, így már minden alapkövetelménynek megfelel, amit egy ilyen adatbázis iránt támaszthatunk: kereshetünk alkotók, címek, múzeumok szerint, készíthetünk saját galériát, amelybe kedvenc képeinket pakolhatjuk be, majd meg is oszthatjuk a válogatást a közösségi oldalakon, de természetesen megosztható egyetlen festményről vagy más alkotásról készült fotó is.
A galériához adhatunk jegyzeteket, és nyilvánossá is tehetjük, így minden, Google felhasználói fiókkal rendelkező személy láthatja azt. Akinek Google fiókja van, meg tudja tekinteni tesztgalériánkat, és elkészítheti a sajátját is. A kiállításban való böngészéshez viszont nem szükséges Google-felhasználónak lenni, ez a lehetőség bárki számára adott.
A Google Art Projektben nemcsak képeket fotóztak, hanem több virtuális sétát is kínálnak azokban a múzeumokban, ahol készültek panorámafelvételek, és a képeket is megnézhetjük „múzeumi nézetben”, ahogy a valódi helyükön láthatóak. Barangolhatunk például a versailles-i kastélyban, még az ajtókilincseket is közvetlen közelről megszemlélhetjük, és kinézhetünk az ablakon is, a műalkotásoknak pedig olyan részleteit láthatjuk, amelyekhez az alkotóknak maguknak sem lehetett szerencséjük, mert ilyen részletes nagyítást sokáig nem tettek lehetővé a technikai feltételek.
