Nagyon könnyen el lehet veszni a Google Art Projekt labirintusában: szédítő mennyiségű műalkotást nézegethetünk közvetlen közelről, és saját képünkre is átformálhatjuk az oldalt. A harmincezer alkotást bemutató virtuális kiállítás olyan helyzetbe hoz minket, mintha több ezer képzőművészeti albummal zártak volna össze, de itt egy kattintással ugorhatunk egyik albumról a másikra, és senki nem csap a kezünkre, ha kitépünk egy-egy lapot.
Hozzá kell tenni persze azt is, hogy az impozáns virtuális kiállítás nem pótolja a valóságot, és – ahogy ez lenni szokott – rögtön érik az embert csalódások is, hiszen a harmincezer kép és műtárgy között csak olyan alkotások szerepelnek, amelyek a programban részt vevő múzeumok gyűjteményeiben megtalálhatók. Ennek megfelelően hiába kutattam például egyik kedves festőm, Tasso Marchini képei után, közülük egy sem szerepelt ebben a hatalmas merítésben, Alphonse Muchának pedig csak néhány munkáját találtam meg. Biztos, hogy másnak is lesz még ilyen élménye a virtuális múzeummal kapcsolatban, de ez persze mit sem változtat azon, hogy nagyszerű vállalkozás a Google Art Projekt és hogy a gyűjtemény, amely negyven ország százötvenegy múzeumának anyagát tartalmazza, azonnali függőséget okoz, amitől nehéz lenne megszabadulni, de talán nem is érdemes.
Magyarországról két múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria összesen több mint kétszáz művet adott hozzá a virtuális kulturális örökségnek ehhez a gyűjteményéhez. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Szücs György, a Nemzeti Galéria megbízott főigazgatója mindketten úgy gondolják, hogy a virtuális tér lehetőségei nem fogják elvenni a közönség kedvét a múzeumlátogatástól, sőt épp ellenkezőleg. Baán László szerint a „múzeumi bumm” időszaka volt az elmúlt két évtized, a látogatók száma ugrásszerűen megnőtt. A főigazgató szerint az érdeklődőket az „eredetiség misztériuma” vonzza a múzeumba. Szücs György pedig azt mondta, hogy két előretolt figurával kell számolnia a múzeumoknak a kulturális élet játéktábláján: az egyik a múzeumpedagógia, a másik a digitalizáció, amelyről egyébként sokat hallhattunk mostanában Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkártól is. Ez most sem történt másképp, az államtitkár a Google Art bemutatóján újra felhívta a figyelmet, hogy a kormányzati kultúrpolitika egyik fő törekvése a nemzeti kulturális örökség digitalizálása, ezért hát a Google Art Projekt a a MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum) „természetes szövetségese”.
