A politikai költészettől a vígregényig

Még egy bő hét van hátra a könyvhétig: felkutattunk néhány idei újdonságot.

Madarak a kalitkában

Finy Petrát elsősorban gyerekkönyveiről ismerhetik az olvasók. Sokan rajonganak Seprűsrácért, Lámpalányért vagy Maja tizenkét babájáért, de valószínűleg közülük sem tudja mindenki, hogy Finy Petra eredetileg „felnőtt írónak” indult, debütáló könyve egy verseskötet volt: a Histeria grandiflora szabadvers-gyűjteménye a Fiatal Írók Szövetségének támogatásával jelent meg, és nem követte felnőtt kötet, egészen mostanáig. Most viszont rögtön egy regénnyel rukkolt elő a szerző. A Madárasszony családtörténet és „madártörténet” egyszerre: a szerző saját érdeklődése és madarász férje révén is kötődik a madarakhoz. A regény – a városhangsúlyos magyar kortárs irodalomban talán egyedülálló módon – Magyarország állat- és növényvilágába kalauzolja el az olvasót, ezen keresztül próbálja feltárni az emberéletek titkait. Az éppen gyermeket váró elbeszélő gyerekkori emlékeiből és a rokonok elbeszéléseiből próbálja összerakni édesanyja, a depresszióval küzdő és ezért a természetbe menekülő madarász élettörténetét. (Finy Petra: Madárasszony, Libri Kiadó)

Örökké Ady

Bizonyára akad olyan elkötelezett rajongó, aki kimondottan figyelni szokta a Nap Kiadó új megjelenéseit. És valóban: rengeteg szép in memoriam-kötetet kiadtak az elmúlt években, a hiánypótló visszaemlékezés-gyűjtemények sok részlettel gazdagították a kedvenceikre kíváncsi olvasók tudását. Az idei könyvhétre megjelenő egyik kötetük azt a sort gyarapítja, amely már eleve is elég hosszú a Nap Kiadó esetében: újabb adys könyv lát ugyanis napvilágot. Tavaly a „költők a költőkről” sorozatban írtak kortárs alkotók kedvenc Ady-verseikről, most pedig Ady Endre esszéi jelennek meg a kiadónál, kapcsolódva talán a Magvető által előbányászott közéleti szálhoz is. Mielőtt belemélyednénk a Ferencz Győző-féle válogatásba, érdemes levenni a polcról a Nap Kiadó Adyról szóló in memoriam-kötetét is, mert ennek előszava – Kemény István Komp-ország, a hídról című esszéje – nagyon alkalmas arra, hogy átérezzük a lassan száz éve meghalt költő aktualitását. (Ady Endre: A világosság lobogója alatt, Nap Kiadó)

Garantált beszédtéma: a politikai versantológia

A Magvető politikai versantológiája az idei könyvhét egyik legérdekesebb ajánlata, és biztosan az, amiről a legtöbbet fognak majd beszélni. Az elmúlt másfél-két évben sokszor előkerült az irodalmi (és politikai) közbeszédben a politikai költészet témája. Számos cikk és vita szólt arról, hogy van-e létjogosultsága, hatása, értelme napjainkban, és létezik-e egyáltalán huszonegyedik századi politikai költészet vagy közéleti líra. Valószínűleg igen, mert összejött egy szép kötetre való közéleti költemény a magyar demokrácia elmúlt húsz évéből, demokratikus módon válogatott szerzői névsorral. Olyan klasszikussá vált, már elhunyt kortársaktól, mint Nagy Gáspár, Faludy György vagy Petri György, olyan élő nagy öregekig, mint Csoóri Sándor, Nádasdy Ádám és Kányádi Sándor vagy akár Szőcs Géza, és érdemes megemlíteni azt is, hogy bőséges figyelmet szenteltek a határon túli magyar lírának: Tolnai Ottó, Lászlóffy Aladár, Orbán János Dénes, Kovács András Ferenc és mások. Egy ideje versrészleteket és teljes verseket is közölnek a könyv Facebook-oldalán. Kíváncsian várjuk a teljes kötetet, és ezzel valószínűleg már most sem vagyunk egyedül. (Édes Hazám – kortárs közéleti versek, Magvető Kiadó)

Szegénység és ragyogás – a katolikus költő

A Napkút Kiadónál megjelenő Szegénység és ragyogás Vasadi Péter költészetéről szól, de számba vesz olyan műveket is, amelyek kevésbé ismertek, mint a versei: például A szív szüntelen mormolása című regényt a katolikus hetilap szerkesztőjéről és titokzatos olvasó-levelezőpartneréről. A Pilinszky nyomdokában járó Vasadi Péter tavaly volt nyolcvanöt éves, idén márciusban pedig Kossuth-díjjal tüntették ki, apropója tehát bőven akad a monográfiának, amely az esszéíró Halmai Tamás tollából született meg többéves munka eredményeként, és a folyóiratokban megjelent részletek alapján olvasmányos is annyira, hogy nem irodalomtörténészek számára is fogyasztható legyen. (Halmai Tamás: Szegénység és ragyogás – Írások Vasadi Péter költészetéről, Napkút Kiadó)

Az új Spiró-kötet

Sajnos nem regény, akármennyire szeretnénk. A Magtár esszégyűjtemény vagy valami hasonló, de talán ennek is örülnek a Spiró György munkáit szerető olvasók. „Élők és holtak között a társalgást nem lehet megakadályozni, erre való az irodalom” – mondja a szerző, aki ezúttal inkább maga is olvasóként lép fel, és ő próbálja értelmezni mások üzeneteit. A kötet műfajilag is sokszínű, szerepelnek benne portrék olyan művészekről, akikkel meghatározó volt a találkozás Spiró György számára, gondolatok színházról és színházi élményekről, a kortárs színház válságáról, olvasókról és olvasottságról és persze irodalmi művekről. A spektrum elég széles, Spiró számba veszi az elődöket Jókaitól Móriczon át egészen a Babitsig, vagy akár a saját, Babitsot tanító osztályfőnökéig, mert az sem mindegy, hogy a Jónás könyvét „kinek a hangján hallja” az ember egész életében. (Spiró György: Magtár, Magvető Kiadó)

A kis reccs

Horváth Viktor akkor hívta fel magára a figyelmet, amikor pécsiként, műfordítóként és akkor még csak egykötetes szerzőként megírta Pécs regényét. Ez a könyv régóta hiányzott a pécsieknek és a Pécset szeretőknek, és a Török tükör becsületére is vált a városnak, amennyiben egy nagyon alapos kutatásokon alapuló, fordulatos és humoros történelmi vígregény született róla, és a kötet nem mellesleg szépen is fogyott. Horváth Viktor azóta főleg műfordításaiból ismert formaérzékét kamatoztatta: versbe ültette át például a Diótörőt, ez a kötet is a Jelenkor gondozásában jelent meg. Most pedig a könyvhétre érkezik A kis reccs, és kiderül, hogy a szerző képtelen elszakadni a történelemtől. Ha a múltban éppen nem lát fantáziát, akkor előrefut, és beleveti magát a sci-fi műfajába. Bár csak a Jóisten tudja, hogyan nevezhetünk egy olyan regényt, amelyben a főhős egy ókori egyiptomi expedíciós hadsereg élére kerül, amely a kommunista Európát készül lerohanni – miközben a Föld körül gyűrűként keringő mesterséges holdon a tűz felfedezése óta az emberi történelem legnagyobb technológiai ugrása, A kis reccs előkészületei zajlanak. (Horváth Viktor: A kis reccs, Jelenkor Kiadó)

Folytatjuk!