Egy naplólap

Semmi különös nincs az életben, ha megértjük, hogy minden kép mögül egyetlen hatalmas kép üzen.

Marina Abramovic A sikoly című videoinstallációját nézzük a szentendrei Művészetmalomban. A kiállítótérről leválasztott helyiségben két szék, a szemközti falon hatalmas monitoron valamelyik nagyváros látképe, a kép előterében feketére festett képkeretbe kapaszkodva üvöltenek emberek, egyik a másik után. Gyerekek, idősek, nők, férfiak. A mi gyerekeink először hangosan kacagnak az egészen, mert tényleg van valami komikus a látványban, ahogy erejüket megfeszítve ott visítanak ezek az emberek a képernyőn, miközben a szemünkbe néznek. Egy idő után aztán látom, hogy már nem is kacagnak. Csendben, komoly arccal ülnek. Ők is érzik talán, hogy ezek az üvöltések, hogy is mondjam, jogosak, és valami olyasmire utalnak, ami a világra egyre sötétebb árnyékot vet.