Egyik tavasszal a Pilis hegység falvait és régészeti lelőhelyeit jártuk be. Akkor nem busszal voltunk, hanem vonattal, hiszen az esztergomi vonaltól ezek a helyek könnyen közelíthetőek. Piliscsév és Klastrompuszta után sorra került Kesztölc is. (Ez a falu volt egyébként kedves kollégánknak és barátunknak, Nyírő Lajosnak a szülőfaluja. Késő öregkoráig, mert 93 évet élt, sűrűn visszalátogatott falujába, az atyai házba, pedig gyermek- és ifjúkorát nagyobbrészt Franciaországban töltötte, mert a család kivándorolt, és édesapja, majd később egy ideig ő maga is bányászként dolgozott.) Nagy örömünkre falumúzeumot találtunk egy zsúpfedeles házban, amely a szájhagyomány szerint a falu legrégibb épülete. Szerencsére még füstös konyhája és kemencéje is megmaradt. Volt nagyon érdekes régészeti anyag egészen az őskorig és kelta edényekig visszamenőleg, de láthattunk török kori fegyvereket, régi újságokat és érmeket is a helyi szlovákság népviseletén és a paraszti kultúra tárgyi emlékein kívül. Azonban három különlegesség lepett meg minket legjobban. Az egyik egy hatalmas orosz szamovár volt, a másik egy lengyel kitüntetés a fehér sassal, a harmadik pedig egy lyukas zászló.
A múzeumot alapító és berendező tanár érdeklődésünkre elmondta, hogy a szamovárt és néhány más orosz tárgyat egy Kesztölcről bevonultatott honvéd hozta haza Oroszországból. A lengyel kitüntetést olyan kesztölci származású, Franciaországban élő férfiú adományozta a múzeumnak, aki ezt azért kapta, mert részt vett a franciaországi lengyelek ellenállási mozgalmában a hitleri megszállók ellen. Ami a lyukas zászlót illeti, az 1956-os forradalom idején tűzték ki, majd utána olyan jól elrejtették, hogy csak nemrég került elő, mert begyömöszölték száraz levelek közé egy ház ereszébe, aztán végül egyszer eldugult az eresz, kitisztították, így megtalálták a zászlót, és volt elég bátorságuk ahhoz, hogy behozzák, a múzeum fenntartóinak pedig volt elég bátorságuk ahhoz, hogy restaurálják és kiállítsák. Eléggé megdöbbenve néztük; hiszen közülünk, aki látta, nyilvánosan természetesen nem beszélt róla; aki meg fiatalabb volt, az még csak nem is látott ilyet.
