Megtörtük a sok évtizedes bukaresti átkot

Dárdai Pál bemutatkozása sikeres volt a kapitányi poszton.

Ötletes konspiráció előzte meg a magyar sajtóbrigád útját a bukaresti Tulip Inn hotelből a szombati Románia–Magyarország Európa-bajnoki labdarúgó-mérkőzés helyszínére, a szállodától mintegy másfél kilométerre fekvő Nemzeti Stadionba. Az esetleges atrocitásoktól (úgymint: buszablakot betörő féltégla, hasonló nyalánkságok) tartó rendezők kerítettek egy román rendszámot, s arra cserélték ki átmenetileg magyarországi buszunk regisztrációs tábláját. A trükk bevált, féltégla nem repült, s a rendőrmotoros felvezetése mellett, mindössze néhány járókelő felemelt középső ujjától kísérve baj nélkül megérkeztünk az arénába.

Odabent már a „Hajrá, Magyarország!” kórus fogadott, amiből kitaláltuk, hogy a vonattal, autóbusszal, gépkocsival, repülővel, szóval minden lehetséges közlekedési eszközzel az utazást vállaló honfitársaink jó két és fél órával a kezdés előtt már elfoglalták helyüket a nekik kijelölt, s kettős rendezői kordonnal biztosított két, egymás alatt biztosított szektorukban. Mintegy 2800-an lehettek, valamennyien fekete alapon fehér betűs, „Magyarország” feliratú pólóban.

A „fekete sereg” derekasan biztatta Geráékat, de amint felharsant a „Hajrá, Magyarország!”, az ötvenezer román drukker éktelen füttykoncertje elnyomta a magyar kórust.

Két órával a kezdés előtt a mienk kifutottak a gyepre, de még melegítőben, egy röpke pillantást vetni a játéktérre. Tették mindezt a magyar szimpatizánsok üdvrivalgása közepette.

A kezdő tizenegyekről tudósító papírlap jó egy órával a William Collum skót játékvezető sípszava előtt érkezett meg a sajtóközpontba, s meglepetéssel vegyes örömmel fogadtuk, hogy Dárdai Pál szövetségi kapitány csupán egyetlen úgynevezett szűrőt jelölt a csapatba, Elek Ákos személyében, s Gera, Lovrencsics, Stieber, Dzsudzsák és a válogatottba egy év után visszatérő Szalai révén öten is a támadások szervezésével, illetve befejezésével voltak megbízva nemzeti válogatottunkban.

Románia: Tatarusanu – Chiriches, Goian, Grigore, Rat – Pintilii, Hoban – Maxim, Chipciu, Sanmartean – Rusescu
Magyarország: Király – Varga J., Juhász, Korcsmár, Kádár – Elek, Gera – Lovrencsics, Stieber, Dzsudzsák – Szalai

Király Gábor 38 évesen csaknem napra pontosan egy évvel legutóbbi, 2013. október 15-i, Andorra elleni válogatottsága után 91. alkalommal védte válogatottunk kapuját!

A himnuszok közben elszabadult a pokol. Az ötvenezer román gusztustalan módon végigfütyülte és -petárdázta nemzeti imánkat, s közben petárdazápor zúdult a magyar szektorba. A mieink sem voltak restek, feltépték az üléseket, és pajzsként védték magukat a székekkel, amelyek közül egyet-kettőt át is repítettek a román fanatikusok közé.

A rendőrök példás határozottsággal kiürítették a mieinkhez legközelebb eső román szektort.

Már a második percben petárda repült Királyhoz, pár pillanatig állt a meccs, majd folytatódott. A 3. percben óriási helyzet alakult ki a kapunk előtt Varga hibájából, de szerencsénkre nem lett belőle gól. Az 5. percben Goian megsérült, Gardos állt be a helyére.

Elek felvágta Maximot, majd még ráadásként a térdével is – véletlenül – belerúgott a román fejébe. Csak másodpercekig volt nálunk a labda, de aztán a 10. perc táján megnyugodott a magyar válogatott. Mégis Sanmartean előtt adódott helyzet, de beadása nem talált középen románt. A 15. percben Maxim bombázott fölé az ötös sarkáról.

A 18. percben Hoban felrúgta az előretörő Eleket, sárgát kapott érte. Dzsudzsák roppant ügyetlenül kitekerte a labdát, pedig jó lehetőség volt a 25 méteres szabadrúgás. Lanyhult a román nyomás, ki-kitörtünk a sündisznóállásból.

A 22. percben Király magabiztosan védett egy távoli lövést. Gera a 26. percben megkapta a maga sárgáját Sanmartean buktatásáért. A 32. percben Gardos is kapott egy sárgát Szalai felvágásáért, miközben a magyar szektor Trianont kárhoztatta.

Ismét erősödött a román nyomás, Sanmarteant nem tudtuk tartani, olykor megbolondította Kádárékat a Steaua mindössze 7-szeres válogatott, már 34 éves szélsője. A 40. percben Dzsudzsák szabadrúgása után Szalai 10 méterről gólt fejelt, de a bíró nem adta meg, pedig ha les volt, akkor a lehető legkisebb

Szerencsére ezekben a percekben nem a mi kapunk előtt pattogott a labda, ennek is örülni kellett. Ám mégsem bírtuk ki szünetig, a 45. percben Rat lesgyanús helyzetben kiugrott a bal szélen, Varga lemaradt a román balbekkről, aki beadott, és a második hullámban érkező Rusescu 10 méterről a léc alá bombázott. 1–0.

Az első félidő kétharmados román labdabirtoklási fölényt hozott, a kapura lövések aránya 4:0 volt oda, a konklúzió egyértelmű: ennél jóval több kell a második félidőben. És bizony az is fájdalmas volt, hogy a beígért letámadásból semmi sem valósult meg, minden tekintetben alárendelt szerepet játszottunk.

A szünetben Stiebert Nikolics Nemanja váltotta, aki mindjárt lőtt is – gyatrán mellé. Dzsudzsák átment a jobb szélre, Nikolics lett a balszélső, Lovrencsics került középre.

Legalább mi támadtunk most már, sajnos, minden elképzelés nélkül. Pedig gólt kellett rúgnunk Bántó technikai hibákon hiúsultak meg az akcióink, mint például akkor, amikor Nikolics talpa alatt kicsúszott a labda. Bejött Simon Krisztián is, papíron tele voltunk támadókkal, de csak papíron

Juhász lökésért sárgát kapott, a szabadrúgás után Rusescu gólt fejelt – szerencsére lesről, és ezt már a skót bíró is befújta. A 74. percben Elek is kiérdemelt egy sárgát, a románok lazán tartották a vezetést. A 76. percben román védelmi hiba után Dzsudzsák jól adott be, de a labda Szalai és Simon lába előtt is elcsúszott.

Aztán a 82. percben szabadrúgáshoz jutottunk 25 méterre Tatarusanu kapujától. Dzsudzsák a jobb felső sarokba csavarta a labdát, a román kapus csak beleütni tudott. 1–1! Ezt megelőzően legutóbb a néhai Kocsis Lajos lőtt magyar gólt Bukarestben, 1972. május 14-én, akkor is Eb-selejtezőn, amely 2–2-re végződött.

Rögtön utána Nikolics került helyzetbe a bal oldalon, de keresztbe lőtte a kapu előtt a labdát. Megnyerhettük volna a meccset! A 91. percben még Tőzsér és Grigore kapott sárgát.

Ezzel be is fejeződött a mérkőzés, amelyen roppant fontos pontot szerzett a második félidőben olykor jól is játszó magyar válogatott. Dárdai Pál bemutatkozása sikeres volt a szövetségi kapitányi poszton, életben maradtak továbbjutási reményeink.

Eb-selejtező:

Románia–Magyarország 1–1 (1–0)
Bukarest, Nemzeti Stadion, 55 000 néző, v.: William Collum (skót)
Gólszerzők: Rusescu (45.), ill. Dzsudzsák (82.)

Románia: Tatarusanu – Chiriches, Goian (Gardos, 5.), Grigore, Rat – Pintilii, Hoban – Maxim, Chipciu, Sanmartean (Tanase, 67.) – Rusescu
Magyarország: Király – Varga J., Juhász, Korcsmár, Kádár – Elek, Gera (Tőzsér, 77.) – Lovrencsics (Simon K., 63.), Stieber (Nikolics, 46.), Dzsudzsák – Szalai.

A hatos másik találkozóján az első körben a magyarokat legyőző Észak-Írország a papírformát érvényesítve két góllal felülmúlta a vendég Feröer-szigeteket, így a csoportban egyedüliként maradt százszázalékos.

Eb-selejtezők, F csoport, 2. forduló:
Finnország-Görögország 1-1 (0-1)
gól: Hurme (55.), illetve Karelisz (24.)

Észak-Írország - Feröer-szigetek 2-0 (2-0)
gól: McAuley (6.), Lafferty (21.) Az állás:
1. Észak-Írország     2  2  -  -   4-1  6 pont
2. Finnország         2  1  1  -   4-2  4
3. Románia            2  1  1  -   2-1  4
4. MAGYARORSZÁG       2  -  1  1   2-3  1
5. Görögország        2  -  1  1   1-2  1
6. Feröer-szigetek    2  -  -  2   1-5  0