A francia sportvezető – amint arról a csütörtökön megjelent, futballról szóló könyvében (Parlons Football – Beszéljünk futballul) írt – úgy véli, a szünetben lehetne a két pluszcserét végrehajtani, miközben megmaradna a játék közbeni három módosítás lehetősége, így végeredményben nem növekedne a játékmegszakítások ideje. Ötletét azzal indokolta: figyelembe kell venni, hogy a mai kereteket sok játékos alkotja.
Platini bevezetné a fehér lapot, melyet a bíró akkor mutathatna fel, ha egy játékos egy adott döntését hevesen vitatná. A figyelmeztetés tízperces kispadozást vonna maga után, miközben a szabálytalanságok megtorlására érvényben maradna a sárga és a piros lap. Az UEFA vezetője szerint egyfajta „mániává kezd válni” és lassan „járványos méreteket ölt” a bírók ítéleteinek megkérdőjelezése a pályákon.
A bíráskodásban egyébként eltörölné a korhatárt, a kiválasztás és alkalmazás feltétele kizárólag a hozzáértés és a fizikális állapot lenne.
A játékosként háromszoros aranylabdás, Európa-bajnok UEFA-elöljáró eltörölné a hármas büntetést. Ha valaki utolsó emberként szabálytalankodna gólra törő játékossal szemben, akkor sárga lapot kapna, amennyiben a 16-oson belül történne az eset, 11-est végezhetne el az ellenfél, míg piros lapot kellene neki felmutatni, ha a 16-oson kívül szabálytalankodna, s csak szabadrúgás járna mozdulatáért.
Platini újragondolná a sportág szabályalkotó testületének (IFAB) az összetételét is. Az 1886-ban alapított nyolctagú bizottságban négy szakértő továbbra is Angliából, Skóciából, Észak-Írországból és Walesből kerülne ki, de a legitimitását ezentúl nem a nemzetközi szövetség (FIFA) négy képviselője által nyerné el, hanem azáltal, hogy egy korábbi játékosokból és elismert szakemberekből álló bővebb testület formálna véleményt, amelynek azonban továbbra is négy szavazata lenne.
