A testület csütörtökön leszögezte, hogy befejezettnek tekinti a vizsgálatát. Ennek következtében a 2018-as vb rendezési joga Oroszországnál marad, a 2022-esé pedig Katarnál.
A bizottság arra igyekezett fényt deríteni, hogy egyes FIFA-tagokat megvesztegettek-e a vb helyszínének kijelölése előtt. A The Sunday Times feltáró riportsorozatában a nyáron azt közölte, hogy számos olyan dokumentumhoz – köztük elektronikus levelekhez, bankszámla-kimutatásokhoz, átutalási bizonylatokhoz – jutott hozzá, amelyek korrupt ügyleteket bizonyítanak.
Michael Garcia, az etikai bizottsága vizsgálati részlegének vezetője a szervezet fellebbviteli bizottságához szándékozik fordulni, mert úgy véli, hogy az etikai testület döntéshozói szekciójának vezetője nem megalapozott következtetéseket vont le az általa készített jelentésből.
„A döntéshozói kamara elnökének mai összegzése számos helyen nagy mértékben hiányos és téves ismertetése a vizsgálati kamara jelentésében részletezett tényeknek és következtetéseknek” – fogalmazott Michael Garcia.
A FIFA csütörtökön jelentette be, hogy továbbra sem hozza nyilvánosságra a korrupciós vizsgálatról Michael Garcia vezetésével készült teljes jelentést, de részletek napvilágot láttak. Ilyen például az, hogy nem indul vizsgálat Joseph Blatter FIFA-elnök ellen, mivel a rá vonatkozó egyetlen konkrét állításról kiderült: nyilvánvalóan nem igaz.
A jelentés kritizálja a 2018-as vb-re beadott angol és a 2022-es tornára benyújtott ausztrál pályázatot. Előbbi esetben Jack Warner, a CONCACAF-zóna korábbi elnöke nyilvánvalóan vétett a kandidálási szabályok ellen.
Az összegzés arra is kitér, hogy gyakran nehéz megállapítani, hol húzódik a határ a lobbizás és a tisztességtelen befolyásolás között. Arra is van benne utalás, hogy egyesek esetében felvetődhet, nem a FIFA etikai szabályzatának megfelelően jártak el, de ezek összességében nem befolyásolják a pályázati procedúra végkimenetelét. Garcia utal rá, hogy bizonyos – nem nevesített – személyekkel szemben etikai eljárás lefolytatását javasolja.
A testület mindezek mellett arról is beszámolt, hogy nem minden dokumentumhoz fért hozzá.
A SportGéza hat pontban összegezte a 42 oldalas jelentés súlyos állításait:
1) Az összes, a 2018-as és 2022-es világbajnokságra pályázó ország megpróbálta valamilyen módon megvesztegetni a döntéshozókat.
2) A 2018-as holland–belga pályázat anyagait elérhetővé tették mindenki számára a vizsgálat során, jelentős kihágásokat nem is találtak, csak a pályázat nem volt elég jó.
3) A japánok a 2022-es pályázatukat azzal próbálták megtolni, hogy különböző ajándékokkal halmozták el a FIFA végrehajtói bizottságának tagjait, sőt a tagok feleségeit is. Az ajándékok értéke 700 és 2000 dollár között mozgott.
4) A 2022-es ausztrál pályázathoz eleinte pozitívan álltak hozzá, de aztán sorra jöttek a hibák, állítólag az ausztrálok is próbálták megkörnyékezni Jack Warnert.
5) Az oroszoknál több számítógép is odaveszett, ami bizonyítékokat tartalmazott. Itt is ajándékokat adtak különböző FIFA-tisztségviselőknek, és az oroszok fizették az utazásukat, szállásukat, de ez a szabályok szerint nem illegális.
6) A katariaknál gyanúba keveredett Mohammed bin Hammamról hangsúlyozzák, hogy semmilyen pályázatnak nem volt tagja, és nem is akart részt venni a vizsgálatban. Őt egyébként korábban korrupciós vádak miatt végleg eltiltották attól, hogy bármilyen futballtisztséget vállaljon. Azt azért belátják, hogy Bin Hammam tevékenysége szerepet játszhatott abban, hogy az ausztrálok és a japánok pályázata végül elbukott. Ennek ellenére úgy látják, nem volt közvetlen hatása a szavazásra.
