A testület mindezek mellett arról is beszámolt, hogy nem minden dokumentumhoz fért hozzá.
A SportGéza hat pontban összegezte a 42 oldalas jelentés súlyos állításait:
1) Az összes, a 2018-as és 2022-es világbajnokságra pályázó ország megpróbálta valamilyen módon megvesztegetni a döntéshozókat.
2) A 2018-as holland–belga pályázat anyagait elérhetővé tették mindenki számára a vizsgálat során, jelentős kihágásokat nem is találtak, csak a pályázat nem volt elég jó.
3) A japánok a 2022-es pályázatukat azzal próbálták megtolni, hogy különböző ajándékokkal halmozták el a FIFA végrehajtói bizottságának tagjait, sőt a tagok feleségeit is. Az ajándékok értéke 700 és 2000 dollár között mozgott.
4) A 2022-es ausztrál pályázathoz eleinte pozitívan álltak hozzá, de aztán sorra jöttek a hibák, állítólag az ausztrálok is próbálták megkörnyékezni Jack Warnert.
5) Az oroszoknál több számítógép is odaveszett, ami bizonyítékokat tartalmazott. Itt is ajándékokat adtak különböző FIFA-tisztségviselőknek, és az oroszok fizették az utazásukat, szállásukat, de ez a szabályok szerint nem illegális.
6) A katariaknál gyanúba keveredett Mohammed bin Hammamról hangsúlyozzák, hogy semmilyen pályázatnak nem volt tagja, és nem is akart részt venni a vizsgálatban. Őt egyébként korábban korrupciós vádak miatt végleg eltiltották attól, hogy bármilyen futballtisztséget vállaljon. Azt azért belátják, hogy Bin Hammam tevékenysége szerepet játszhatott abban, hogy az ausztrálok és a japánok pályázata végül elbukott. Ennek ellenére úgy látják, nem volt közvetlen hatása a szavazásra.
