A tavalyi vereségen könnyen túlléptünk, az 1978-as kudarc viszont arculcsapással ért fel. Még nem hevertük ki a világbajnoki kudarcot, a bűnbaknak megtett Nyilasi és Törőcsik még az eltiltását töltötte, Fazekassal az élen a szurkolók kikezdték a vb-csapat több játékosát, a szövetségi kapitányként Baróti Lajost váltó Kovács Ferenc a közhangulatnak és az MLSZ elvárásának is engedve öt újoncot avatott, amiért súlyos árat fizetett: 2–1-re kikaptunk Helsinkiben. Ami akkora szégyen volt, mint másfél évtizeddel később az izlandi, később a máltai vereség.
„Én már akkor sem vettem félvállról a finneket. Kiutaztam, hogy megnézzem őket, s feltűnt, az az egyetlen taktikai fegyverük, hogy a jobb oldali beadásra a hosszún érkezik egy magas játékos, aki fejjel roppant veszélyes. Ezt a támadási variációt itthon lerajzoltam a táblára, felhívtam Gujdár figyelmét, ki ne induljon a beadásra, mert átszáll fölötte, s érkezik a hórihorgas csatár. Erre mi történt? Persze hogy így kaptuk az egyik gólt. A meccsen egyébként sokkal több helyzetünk volt, de ilyen a futball, kikaptunk” – emlékezett vissza az érdeklődésünkre az 1978-as Eb-selejtezőre Kovács Ferenc.
A hiba megpecsételte Gujdár Sándor sorsát, aki Kovács Ferenc kapitánysága idején ezt követően már csupán egyszer, az NSZK elleni barátságos mérkőzésen kapott lehetőséget.
A jelenleg az MLSZ-ben az utánpótlás reformjáért felelős 80 éves szakember a pénteki meccsről így beszélt: „A finnek mindent tudnak a futballból, ami megtanulható. Az ötletesség és a kreativitás azonban hiányzik belőlük. Okos játékkal legyőzhetjük őket, de nehéz meccs lesz, csak a három pont számít, semmi más.”
