„A DVTK nem nyerni jár az MTK-hoz” – a szövetség honlapja ezzel a mondattal harangozta be az NB I tizenötödik fordulójának szombati rangadóját, és annyiban feltétlenül igaza volt a cikkírónak, hogy legutóbb tizenhét éve, 1997-ben tudott nyerni a miskolci csapat a kék-fehérek vendégeként. Ám ez a Diósgyőr már nem az a Diósgyőr, Szivics Tomiszlav keze alatt – magyar szinten – erős csapat formálódott a borsodiakból.
Az első negyedórában kapujához szögezte az MTK-t a vendég, és Griffiths a 8. percben csodagólt szerzett. Az egykori MTK-s Gosztonyi jobb oldali beadását maga mögött, sarokkal terelte be Hegedűs hálójába.
A 32. percben megint az egykori pápai csatár parádézott: Husic átadását a kapufa segítségével fejelte a kapuba.
A második félidő az MTK-é volt, de Thian fejesét eszméletlen bravúrral kiszedte a léc alól Antal Botond, majd a hajrában Torghelle kihagyta a meccs helyzetét, így 2-0-ra győzött a Diósgyőr.
Az edzői nyilatkozatok izgalmasabbak voltak, mint a meccs.
Garami József, az MTK trénere: – Az első félidőben gyengén játszottunk, megérdemelten szerzett vezetést a Diósgyőr. Szünet után kimaradtak a helyzeteink. A Diósgyőrnek van legalább négy-öt olyan játékosa, aki hazai szinten a mezőny főlé nő, a szó szoros értelmében is, őket nagyon nehéz tartani. A második félidőbeli játékunkkal egyébként már elégedett voltam. Fontos lett volna pontot vagy pontokat szerezni, de most nem sikerült.
Szivics Tomiszlav, a Diósgyőr edzője: – Mindig nagyon készülünk az MTK ellen, Garami Józsi bácsi ellen szeretek bizonyítani. A mai győzelem komoly férfimunka volt. Nem szabad hagyni, hogy az MTK irányítson, és ma megoldottuk. Sokat támadtunk az első félórában, aztán a második félidőben kicsit visszaálltunk, habár nem ezt mondtam a fiúknak a szünetben, hanem hogy rúgják be a harmadikat is. Megismétlem: mindig élmény Garami Józsi bácsi csapata ellen futballozni. A válogatottból visszatérő játékosaimra, Kádárra és Elek Ákosra büszke vagyok. Griffiths? Tudatosan igazoltunk, az NB I-ből, Pápáról. Tudtam, hogy jó csatár, de a nyáron hetven napot pihent, és csak most kezdi utolérni magát.
MTK–Diósgyőr 0-2
Bozsik-stadion, 832 néző, v.: Szabó Zs.
G.: Griffiths (8., 32.)
Végül nézzük meg az „őseredeti” Rabah Madzser-gólt, az 1987-es Porto – Bayern München BEK-döntőről, amelyet 2-1-re a portugálok nyertek meg: