Buzánszky Jenő tudásával a legutóbbi időkig aktívan támogatta a magyar futballt, hiszen a KÉSZ Labdarúgó Akadémia Új utakon programjának szakmai felügyelőjeként és védnökeként segítette az utánpótlás-nevelést.
2011. április 26-án Grosics Gyulával együtt átvette a Nemzet Sportolója elismerést.
Az Aranycsapattal leginkább azonosított mérkőzés, a londoni hat-három összefoglalója:
Az Aranycsapat labdarúgója 2011. május 4-én, 86. születésnapja alkalmából az MTI-nek hosszabb interjút adott.
Szerencsére jól érzem magam, minden évben elmegyek Esztergomban egy, ahogyan én nevezem, 3/3-as kivizsgálásra, ahol mindig összevetjük az eredményeket a tavalyival, ( ) szeretném megérni a matuzsálemi életkort, azaz a száz évet. ( ) Rengeteg felkérésem van, ez elvonja az ember figyelmét mindenféle betegségről. ( ) Gimnazistaként zugdohányos voltam, ám ezt karrierem kezdetén, 17 évesen abbahagytam, azóta nem is gyújtottam rá. ( ) A fociban a gól a legszebb dolog, de az edzőm azt mondta, hogy mivel kiöregedtek a védőink, nekem kell hátra mennem. Természetesen nem örültem neki, de nem vitatkoztam vele, aztán egy év múlva válogatott lettem. ( ) Büszke vagyok rá, hogy a világ legjobb csapatában futballozhattam, amelyre azóta is mindenki emlékszik. ( ) Soha nem fordult meg a fejemben, hogy külföldön futballozzak vagy edzősködjek, mert annyira szerettem Magyarországot. ( ) Egyszer például Floridában voltunk, de nekem olyan honvágyam volt, hogy átírattam a hazaútra szóló repülőjegyemet, így három nappal korábban jöttem vissza. ( ) Arra ment az életem, amerre a labda gurult. ( ) Nagyszerű érzés, hogy örömet tudtunk szerezni ennek az országnak.”
