Négy jelölt maradt állva a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöki posztjáért folyó versenyfutásban: Michael van Praag, a Holland Labdarúgó-szövetség elnöke, Luis Figo, az aranylabdás portugál egykori futballsztár, Ali bin al-Husszein herceg Jordániából, a FIFA alelnöke és természetesen az 1998 óta hivatalban lévő elnök, a svájci Joseph Blatter.
Hétfőn mind a négy jelölt átment az átvilágításon, azaz erkölcsileg alkalmasnak találtattak arra, hogy május 29-én, a zürichi FIFA-kongresszuson szavazzon róluk a 209 FIFA-tagország képviselője.
A 42 éves Figót nem kell bemutatni, a Sporting, a Barcelona, a Real Madrid és az Internazionale színeiben érte el sikereit, melyek közül a legnagyobb az Aranylabda elnyerése volt 2000-ben, illetve a Bajnokok Ligája-győzelem a Reallal 2002-ben. Van Praag (67) hosszú évekig az Ajax klubelnöke volt, ma a holland szövetség első embere. A jordániai Al-Husszein (39) koronaherceg Mohamed próféta 43. ízigleni egyenes ági leszármazottjának tartja magát, s a FIFA alelnöke. Blatter egy hónap múlva tölti be a 79. életévét, 1998-as megválasztása óta 2002-ben, 2007-ben és 2011-ben erősítették meg a FIFA elnöki pozíciójában.
Mások is jelöltették magukat, de ők ma már nincsenek ott a hivatalos kandidátusok között. Például Jerome Champagne, a FIFA korábbi főtitkárhelyettese, akinek magyarországi korteslátogatását Bienerth Gusztáv, az MLSZ egykori nemzetközi igazgatója szervezte.
Bienerth szerint teljesen új fejlemény, hogy Blatterrel szemben három ellenjelölt sorakozott fel, akik valamennyien Michel Platini UEFA-elnök emberei. Figo és Al-Husszein programjáról semmit sem tudni, Van Praagéról is csak annyit, hogy a jelenlegi 32-ről növelni akarja a világbajnokságon részt vevő válogatottak számát. Szakmai körökben biztosra veszik, hogy Blatter három kihívója közül ketten visszalépnek a május 29-i kongresszus előtt. Hogy mi értelme van addig is „tűzben tartani” három kihívót? Nos, Platininek minél szélesebb „portfóliót” kell összeraknia, a lehető legtöbb ország támogatását kell megnyernie, hogy adott pillanatban valamennyien a megmaradó egyetlen kandidálóra adják voksukat a titkos szavazáson.
Európáról annyit tudni, hogy nem egységes. Platini és Blatter viszonya már eddig sem volt rózsás, mostanra azonban végképp megromlott, hiszen az UEFA-elnök nyilvánosan kijelentette, nem támogatja a regnáló FIFA-főnököt. Hosszú távú célja nyilvánvalóan Blatter trónfosztása, most azonban még a háttérben marad, mivel túl nagy lenne a vereség kockázata.
A részletes, széles körben publikált programmal rendelkező Champagne a szükséges öt helyett csak három ország támogatását bírta, ezért esett ki a versenyből, de sokan úgy vélik, a Blatterral egy platformon álló (sport)diplomata szándékosan lépett vissza egykori főnöke javára.
Nem mehetünk el szó nélkül az utóbbi években folyamatosan hangoztatott korrupciós vádak mellett, amelyeknek nyilván van alapjuk. Blatter gyanús ügyleteitől hangos a világsajtó évek óta, de az is tény, hogy amikor Oroszország és Katar 2010. december 2-án Zürichben elnyerte a 2018-as, illetve a 2022-es vb rendezési jogát, Blatter nem szavazott. Másfelől Platiniről köztudott, hogy a katari pályázat legfőbb támogatója volt, s ő ütötte nyélbe a Paris Saint-Germain futballklub eladását a katariaknak.
Igaz, nem ő kandidál, hanem csak az emberei
