Fradi–Győr-történelem: sok parádé, néhány csalás

Sokszor döntött a bajnoki cím sorsáról.

A Ferencváros–Győr mérkőzések története a magyar futball utolsó harmincöt évének története. Nincs is talán még két olyan magyar csapat, amely labdarúgásunk közelmúltjában ennyire kiélezett, érzelmektől túlcsorduló párharcot vívott volna, mint a két zöld-fehér gárda. Hogy ez így alakulhatott, ahhoz egy tősgyökeres ferencvárosi, Haller utcai zseni Győrbe szerződése kellett: Verebes József volt az, aki klassziscsapattá formálta az ETO-t a nyolcvanas évek elején. Ellenfele akkoriban Novák Dezső volt, első edzői periódusát töltve a Fradi kispadján.

1982 áprilisában ezen a mérkőzésen dőlt el a bajnoki cím, harmincezer néző előtt az Üllői úton. Sajnos nem maradt meg videofelvétel a rangadóról, amelyet 4-3-ra megnyert a Rába ETO. A 12. percben Szabadi „Csávó” szerzett vezetést a Fradinak, de erre három győri gól érkezett válaszul, és a 65. percben már 3-1-re vezetett az ETO. Aztán Rab Tibor tizenegyest hibázott, Pogány szépített, de Hajszán Gyula berúgta a negyedik győri gólt, és Ebedli Zoltán találata már csak kozmetikázta az eredményt a 85. percben, jóllehet a hajrában szinte feltörte a háló a győriek hátát. A 4-3-as győzelem később a Győr bajnoki elsőségét eredményezte. A mérkőzésről tudósító fiatal MTI-munkatárs emlékezetében a mai napig élénken megmaradt a szóbeszéd: a találkozó után a nézőtéren és a Fradi öltözőjében is mindenki azt emlegette, hogy Szentes Lázárék „biztosan doppingoltak, mert ilyen kondit tisztességes eszközökkel nem lehet szerezni”.

Bő egy évre rá, 1983. május 22-én, négy fordulóval a zárás előtt Győrben találkozott a nyolcvanas évek elejének két kiemelkedő tudású magyar csapata. Szenzációs mérkőzésen majdnem elaludtunk a tévé előtt Vitray Tamás egykedvű, unott közvetítését hallgatva, még szerencse, hogy a mesterhármast szerző Nyilasi Tibor, valamint a pazarul futballozó Hajszán Gyula és Burcsa Győző megoldásai ébren tartották a szurkolót. Divinyi játékvezető botrányosan bíráskodott, megadott egy kamu tizenegyest a Győrnek és a Fradinak is. A 3-3-as döntetlen a Verebes-féle ETO két év alatt begyűjtött második bajnoki címét jelentette.

1983 májusa, ismét bajnok az ETO

1988. március 30-án az Üllői úton fogadta a Fradi a Győrt, és 5-2-re kitömte. Fischer Pál, Bánki József és Limperger Zsolt nagy napja volt ez: „Paja” rúgta az első két gólt, „Dodó” – a Zöld és Fehér magazin mai főszerkesztője – parádés gólpasszt adott Fischernek, plusz lőtt egy szemfüles gólt, „Limpi” pedig esernyővel fűszerezett bombát küldött a győri kapuba, ez volt az ötödik.

Paja, Dodó és Limpi nagy napja

A legnagyobb különbségű Fradi-diadal Győrben 23 évvel ezelőtt következett el, azon a tavaszon, amikor egyszer sem kaptak ki a pesti zöld-fehérek, és Nyilasi Tibor dirigálásával bajnokságot nyertek. Lipcsei Péter jutalomjátéka volt a mérkőzés, klasszikus mesterhármast rúgott a húszéves középpályás, és aki látja ezt a videót, cseppet sem csodálkozhat rajta, hogy Lipcseit három évvel később elvitte a Porto. Első és második gólja maga az esztétikai gyönyör.

1992 tavasza: 6-1-re győzött, és bajnok lett a Fradi

A három évtizeddel ezelőtti feledhetetlen mérkőzések korszaka nyilván soha többé nem tér vissza – bár a remény hal meg utoljára –, hétgólos meccsekre manapság aligha számíthatunk.

Bárcsak ránk cáfolnának szombat délután Geráék és Priskinék...