„A Győri ETO FC Kft. a közvélemény előtt ismert okok miatt a mai napon csődvédelmet kért. A héten kialakult helyzet kapcsán partnereinkkel már felvettük a kapcsolatot, és folyamatosan tárgyalunk a klub jövőjéről” – fogalmaz a klub hivatalos közleménye. Az „ismert okok” azt jelentik, hogy a futballcsapatot teljes egészében tulajdonló Quaestor-csoport oszlopa, a Quaestor Financial Hrurira Kft. a gyanú szerint több tízmillió forint értékben bocsátott ki fiktív kötvényeket, és az észlelt szabálytalanságok miatt a cég számláit zárolták.
A hír szerint ezért kért csődvédelmet a győri futballtársaság, csakhogy mindez nem teljesen pontos.
A magyar jog a csődvédelem jogintézményét ugyanis nem ismeri, csak a csődeljárást mint fizetésképtelenségi eljárást tartalmazza a hatályos jogunk. A csődeljárásról – és a felszámolási eljárásról – külön törvény rendelkezik. A jogszabály értelmében a csődeljárás olyan eljárás, melynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Mint a definícióból kiolvasható, a csődeljárást kizárólag az adós kérheti önmaga ellen, mivel ideiglenesen fizetésképtelenné vált, és ez az eljárás valójában az adós reorganizációját szolgálja.
A felszámolási eljárástól az különbözteti meg a csődeljárást, hogy a felszámolási eljárásban az adós fizetési hajlandóságot nem mutat, a csődeljárásban viszont arra törekszik, hogy az átmeneti fizetésképtelenségi állapotot minél hamarabb elkerülje, és a hitelezők megkapják a követeléseiket.
A csődeljárás az adós kérelmére indul. Amennyiben a bíróság a kérelemnek helyt ad, moratórium (fizetési haladék) kezdődik, amelynek időtartama 120 nap. Ez 365 napra is hosszabbodhat különböző feltételek fennállása esetén. A csődeljárás során a csődeljárás kezdetétől számított 60 napon belül az adós kezdeményezésére az adós és a hitelezők között egyezségi tárgyaláson próbálják az érdekeiket közelíteni, lehetőleg úgy, hogy mindkét fél engedjen. Ezen a tárgyaláson sok esetben csődegyezség szokott születni, amelyet írásba kell foglalni. Az egyezség tartalma gyakorlatilag bármi lehet: engedmények, fizetési könnyítések, kezességátvállalás, biztosítékok, hitelezők tulajdonszerzése az adósban, egyezség ideje stb.
Ha nincs egyezség, jön a felszámolás
Amennyiben ez az egyezség a törvényi feltételeknek megfelel, a bíróság jóváhagyja, és az eljárást befejezetté nyilvánítják, ez a sikeres csődeljárás. Ha nem jött létre vagy a törvényi előírásoknak nem felel meg az egyezség, a bíróság megszünteti a csődeljárást, hivatalból megállapítja az adós fizetésképtelenségét, majd elrendeli a felszámolási eljárást.
Mivel – a hírek szerint – a cég vagyontárgyai nem fedezik a követeléseket, szinte biztos, hogy a Győri ETO játékosai, edzői, egyéb alkalmazottai nem fognak hozzájutni járandóságukhoz, vagy ha igen, akkor csak részben.
Természetesen nem kizárható, hogy akár a város, akár az MLSZ a klub segítségére siet, de ez kevéssé valószínű.
