Hajnalék már ízekre szedték a görögöket

A videós elemzés sokat segített ebben, így taktikailag felkészült a csapat. Az újraaktivált irányító tudja, a döntetlen nekünk lenne jobb, de nem ez a cél. Dárdai szerinte vérprofi, és bár lehet tegezni, ő a főnök. Interjú.

– Dárdai Pál a keddi sajtótájékoztatón még azt mondta Telkiben, hogy a pörgős edzések aznaptól kezdődnek. Hogy érzi, pörögnek már?
– Az első átmozgató edzést hétfőn megtartotta a szövetségi kapitány, kedden pedig jöhetett az első nagyobb intenzitású tréning. Szerdán még nagyobb sebességi fokozatba kapcsoltunk, volt egy edzőmeccsünk is. Most már úgy érzem, hogy nemcsak fizikailag, de taktikailag is megfelelőlen fel tudtunk készülni a vasárnapi mérkőzésre.

– Ha már a taktikát említi: a kapitány azt is jelezte, hogy a finn meccshez képest sokkal kevesebb időt tudott az ellenfél elemzésére fordítani, ezzel inkább stábjának kellett foglalkoznia. Sikerült a „helyettesítés”?
– A csapat stábja az elmúlt hetekben éjjel-nappal azon dolgozott, hogy minél alaposabban feltérképezze a görögöket a legapróbb részletekre is odafigyelve. Ami információt be lehetett gyűjteni róluk, azt be is gyűjtötték. Aztán leültünk, és a csapatjátékukat, illetve az egyes játékosokat is elemeztük képek és videofelvételek segítségével. A Fradinál is hasonló szakmaiságú munkát tapasztalok, a válogatottnál sem kellett csalódnom.

– Milyen érzésekkel tért vissza Telkibe? Az utolsó meccse a negatív hazai mérföldkőként számon tartott 8-1-es vereség volt Hollandia ellen még 2013 októberében. Törölte a találkozót a memóriájából?

– Nem töröltem. Az egy rosszul sikerült meccs volt. Ugyanakkor elég távoli emlék, most már új feladatokra koncentrálok, elsősorban a vasárnapi mérkőzésre. Nagyon várom ám.

– Gondolom, nem lógatta az orrát, amikor megérkezett a válogatottba a meghívó.
– Persze hogy nem, nagyon örültem neki. Nem volt olyan rég 2013 októbere, rengeteg ismerős arc fogadott Telkiben. Dárdai Palira viszont nagyon kíváncsi voltam. Rendkívül profi a hozzáállása a munkához, mindent a legutolsó momentumig pontosan megtervez. Precíz ember.

– Elég sok meccsen játszottak együtt a válogatottban, a korkülönbség sem komoly. Lehet vele bratyizni?
– Tegezzük egymást, ahogyan a többi játékos is tegezi Palit. Abszolút nyílt a kapcsolatom vele, de azt tudom, ahogy egyébként a csapatból mindenki, hogy ő a főnök! Ez mindenki számára teljesen világos, ennek megfelelően kezeljük a helyzetet.

– Dárdai Pál a hatodik szövetségi kapitány, aki behívta a válogatottba, de az ő stílusa egyik elődjéhez sem hasonlítható. Hogyan jellemezné őt?
– Rendkívül egyenes, őszinte ember, és nagyon konkrét elképzelései vannak a játékunkról. Nem beszél félre, mindig tisztán közli, hogy mi az elvárása, és azt meg is követeli a játékosoktól. Odafigyel a futballistákra, még az edzésgyakorlatokat is úgy állítja össze, hogy azok egyénileg is illeszkedjenek egy-egy labdarúgó felkészülésébe.

– Nagy a különbség a 2013. októberi és a mostani telki munka között?
– Nem szeretnék különbséget tenni. Minden edzőnek, szövetségi kapitánynak megvan a saját futballról alkotott filozófiája, módszerei. Ezek felett én nem akarok ítélkezni.

– Ugyanazt a szobatársat kapta, mint korábban?
– Ilyen belső titkokat nem szeretnék kifecsegni.

– Rendben, térjünk át a görögökre. A tavalyi világbajnokságra nemcsak kijutottak, még a csoportjukból is továbbmentek. Ezek után minimum furcsa, hogy pár hónap elteltével, négy Eb-selejtezőt követően egy ponttal állnak úgy, hogy még Feröertől is kikaptak otthon. El tudja képzelni, hogy Claudio Ranieri megbuktatása volt a céljuk?
– Á, nem akartak ők edzőt buktatni. Nem hiszem, hogy kockára tennének egy Eb-kijutást csakis azért, hogy megbuktassák a szövetségi kapitányukat. Mindenesetre óriási hátrányba kerültek az elmúlt négy meccsen. Hogy mit várhatunk az edzőcsere után? Eddig nem tudtuk, hogy milyen rendszerben játszottak, de mint az előbb is elmondtam, a megfigyelőink alapos munkát végeztek. Most már sokkal okosabbak vagyunk velük kapcsolatban.

– Gyenge meccseken vannak túl, sok a sérültjük, de sztárcsapatokban játszanak a futballistáik. Őszintén: mennyi esélyt lát ellenük a sikerre?
– Egy dologban biztos vagyok: a célunk, hogy megverjük őket. Erre van is esélyünk. Azt ők is tudják, és mi is tisztában vagyunk vele, hogy jelen helyzetben a döntetlen nekünk jobb lenne, nekik viszont nem. Azt persze csak a mérkőzést követően lehet majd megmondani, hogy az egy pont is szép eredmény-e vagy kudarc.

– Kezdeni fog a középpályán?
– Nem tudom. Akár kezdek, akár nem, minden erőmmel azon leszek, hogy a legtöbbet hozzam ki magamból.