– Hányadik újságíró vagyok, aki a gólja óta keresi? – kérdeztük a Csaba 25 éves játékosát.
– A harmadik.
– Csak? Azt gondoltam volna, már a World Soccer is bejelentkezett...
– Ááá, ott azért még nem tartunk. Én annak is örülök, hogy legalább három lap érdeklődését felkeltettem.
– Árulja el őszintén, kapura akarta rúgni a labdát, vagy csak így találta el?
– Azt észleltem, hogy erős beadás érkezik, amibe esélyem sincs másként beleérni. Igen, az volt a szándékom, hogy kapura vagy legalábbis a kapu felé rúgom. Ahhoz persze szerencse is kellett, hogy így találjam el.
– Puskás-díjra, de legalábbis a jelölésre méltó találat. Ám van egy bökkenő, nem első osztályú meccsen esett. Bánja?
– Hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem fordult meg a fejemben. A barátaim, ismerőseim azt mondják, nem lefutott a kérdés, talán mégis jelölhetnek a díjra. Természetesen nagyon örülnék neki.
– Az viszont tény, hogy a különböző videómegosztókon világszintű karriert futott be a gólja, egyesek szerint még Ibrahimovic bravúros találatait is lepipálja. Ehhez mit szól?
– Ibrának már öt-hat ehhez hasonló gólja volt... De persze hízelgő az összehasonlítás, hiszen napjaink egyik legnagyobb labdarúgója.
– A pályafutását miként befolyásolhatja ez a gól?
– Hiába vezettünk vele 2-1-re Gyirmóton, a meccs vége sajnos 2-2-es döntetlen lett. Márpedig nekem most az a legfontosabb, hogy a Békéscsaba jusson fel az NB I-be.
– Azt szokás mondani, már azért megérte labdarúgónak állni, ha valaki semmi érdemlegeset nem csinál a pályafutása során, csak rúg egy ilyen gólt. Erről mi a véleménye?
– Remélem, az edzőim és a társaim nem így gondolkodnak. Ettől még tény, többen mondták nekem, ha majd tíz-tizenöt év múlva megkérdezik a gyerekeim, „tényleg labdarúgó voltál?”, elég lesz ezt a találatot lejátszanom nekik.
