– Most már van tapasztalata. Árulja el, mennyiben más a magyar első és a francia másodosztály színvonala!
– Egyelőre videofelvételeken láttam az NB I-es bajnoki mérkőzéseket. Érthető módon ez alapján nehéz megítélnem a különbséget. Kérem, adjon egy kis időt, amíg kialakítom az álláspontomat.
– Gyakori kritika a magyar futballistákkal kapcsolatban, hogy erőnlétben nem versenyképesek nemzetközi szinten. Ezzel egyetért?
– Ha dolgoztatjuk a játékosokat, ahogy itt nálunk, a Videotonban, akkor elvégzik a szükséges munkát. Mindenesetre a legfontosabb, hogy el kell magyarázni nekik, hogy miért és mennyit kell edzeni, dolgozni, és ha elvégzik a szükséges munkát, abból mit profitálnak. Teljesen egyértelmű, hogy ha nincs befektetett munka, akkor eredmény sem lesz.
– Az elődei, Paulo Sousa, José Gomes és Joan Carrillo előszeretettel vették körbe magukat spanyol és portugál játékosokkal. Tervezi, hogy francia játékosokat hoz a Videotonhoz?
– Nem preferálom a francia játékosokat másokkal szemben. Ha jó futballistákat tudunk szerződtetni a Videotonhoz, akkor boldog leszek, hangsúlyozom: nem az fog befolyásolni, hogy az illető melyik országból érkezik hozzánk. Természetesen ha van jó francia labdarúgó, akit eséllyel leigazolhatunk, akkor örömmel látom a csapatnál.
– Ezek szerint tervez erősítést. Milyen poszton?
– Igen, hamarosan látni fogják.
– Egyik játékosa, Feczesin Róbert hangsúlyozta, hogy teljesen más taktikával játszik az új Videoton, mint a Carrillo-korszakban. Mi a legnagyobb változás az eddigiekhez képest?
– Nem én találtam fel a spanyolviaszt. A futballban már létező taktikai elemeket szeretnék meghonosítani a csapatnál. Tisztában kell lennünk, hogy mit csináljunk akkor, ha nálunk van, illetve ha nincs nálunk a labda. De bevallom, ezek nem lesznek forradalmi újítások. Sok mindent meg tudunk tartani a bajnokcsapat erényeiből, de ha még látunk olyat, amit fejleszteni tudunk, akkor azt meg kell tennünk a siker érdekében. Építünk a tavaly látott erényekre.
– A Videoton tiszteletbeli elnöke, Kovács Ferenc szerint kaotikus állapotok uralkodtak a klubnál Joan Carrillo edzősködésének a végén. Érezhető ebből bármi?
– Nekem az a legfontosabb, hogy amikor megérkeztem Székesfehérvárra, sikeréhes, tanulni vágyó játékosokkal találkoztam. A többi nálam nem számít.
– Milyen a kapcsolata Burcsa Győzővel?
– Mindenkivel nagyon jóban vagyok. Ha tiszták, világosak a szabályok, akkor mindenkivel jó lesz a kapcsolatom.
– Kovács Ferenc azt is mondta, hogy bravúr lenne megismételni a bajnoki címet.
– Biztos, hogy bravúr lenne. A labdarúgó és az edző mindig nyerni akar. Ha folyamatosan győzünk, akkor megnyerjük a bajnokságot.
– A magyar futball tele van a meg nem értett, még ki nem forrott tehetségekkel. Kovács Istvánban látja a lehetőséget a fejlődésre?
– Mindenkiről elmondható, hogy fejlődnie kell, Kovácsról ugyanúgy, mint a többiekről. A játékos egyébként sem elégedhet meg azzal, ami van, mindig feljebb kell lépnie. Ebbe nyilván Kovács is beletartozik. Én drukkolok neki.
– Lehet olyan sikeres az edzői pályafutása, mint a játékoskarrierje?
– Hát, nagyon remélem. Át akarom adni a játékosaimnak a bennem égő győzelmi vágyat és ha ők legalább annyira akarnak küzdeni, mint én, akkor biztos, hogy sikeresek tudunk lenni. Ehhez rengeteget kell dolgozniuk.
– Paulo Sousával kapcsolatban rendre felhozták, hogy csak ugródeszkának tekinti az NB I-et. Ön meddig tervez Székesfehérváron?
– Mindig a jelenben élek, most a Videoton a legfontosabb az életemben.
