Igazán mozgalmas csütörtök áll a futballkedvelők mögött, hiszen a Liverpool bejelentette Jürgen Klopp érkezését, a magyar válogatott drámai meccsen fordított Feröer-szigetek ellen, és más Európa-bajnoki selejtezők is zajlottak.
Ám a labdarúgás jövője szempontjából ennél is fontosabb dolog történt: véglegesítették a FIFA elnökének ideiglenes felfüggesztését, azaz minimum 90, maximum 135 napig nem töltheti be a tisztséget a korrupcióval gyanúsított Joseph Blatter. Rajta kívül Jérôme Valcke korábbi FIFA-főtitkárt és Michel Platinit, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnökét is felfüggesztette a FIFA.
A futball-világszövetséget január elejéig vagy akár a február 26-i, rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésig a rangidős alelnök vezeti. Ő pedig nem más, mint a kameruni Issa Hayatou. A veseproblémákkal küzdő, 69 éves sportvezető rendszeresen kénytelen dialízisre járni, valószínűleg ez is közrejátszhatott abban, hogy még az ideiglenes elnökként való bejelentése előtt leszögezte: nem indul az elnökségért a kongresszuson. Döntését persze az is egyszerűsíthette, hogy ő sem feddhetetlen, a sáros sportvezetők sorát „erősíti”. De ki ez a figura?
Issa Hayatou korábban testnevelőtanár és sportoló volt – ám nem fociban, hanem kosárlabdában és középtávfutásban remekelt. 13 éve egyszer már megpróbálta legyőzni Sepp Blattert a FIFA elnökválasztásán, de nem járt sikerrel (a legutóbbi, májusi kongresszuson már szövetségesek voltak). Pedig elég jó kapcsolati hálójú családból érkezik: családja vezeti a garouai szultánságot, bátyja pedig Kamerun miniszterelnöke is volt korábban. Ő maga már 28 évesen a Kameruni Labdarúgó-szövetség főtitkára lett, harmincas évei közepén sportminiszterként tevékenykedett, 41 éves korára pedig a kontinens labdarúgásának első számú embereként folytatta.
2011-ben aztán a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) – amelynek szintén tagja – megrovásban részesítette Hayatou-t, aki a kilencvenes években százezer francia franknyi csúszópénzt fogadott el egy sportmarketingcégtől, amely végül elnyerte a tévéközvetítési jogokat ebben az időszakban. Hiába védekezett a sportdiplomata azzal, hogy a pénzt az afrikai futball fejlesztésére fordították. Ennél durvább ügybe is keveredett 2013-ban, amikor egy társával egyetemben azzal gyanúsították meg, hogy összesen 1,5 milliárd dollárt fogadtak el azért, hogy Katarra szavazzanak a 2022-es világbajnokság helyszínéről döntő szavazáson.
Természetesen mind Katar, mind Hayatou tagad, de ez az egyik fő témája az amerikaiak és svájciak közös vizsgálódásának, amelynek egyik célpontja Blatter. Könnyen lehet, hogy a végén Hayatou is a vádlottak padján találja magát. A sportvezető egyébként minden gyanúsítgatásra visszatámadással reagál, ebben az esetben a nyugati médiát vádolta kettős mércével. Egy sajtótájékoztatón egy a szavazatát firtató kérdésre úgy reagált, hogy végigmérte az újságírót, majd megkérdezte korát és hogy mi jogosítja fel arra, hogy efféle kérdést feltegyen egy vezető FIFA-hivatalnoknak.
Az afrikai szövetséget is úgy vezeti, hogy kritikusainak mindig visszavág. Pedig bőven van miért támadni: 2011-ben például két kontinensbajnokságról kizárta és pénzbüntetéssel sújtotta Togót azért, mert a helyi futballszövetség visszaléptette az angolai Afrika Kupától a válogatottat, miután annak buszát fegyveresek támadták meg. Nemrég Marokkó járt hasonlóan, amikor megtagadta az Afrika-kupa megrendezését. Hayatou a 2013-as újraválasztásakor is furcsán viselkedett: kizáratta a versenyből az ellenfeleket, így végül nem lett kihívója a tisztújításon – már a hetedik négyéves ciklusát tölti. A kongresszus után kijelentette:
„A média diktátornak meg hasonlóknak nevez. Azt sem tudják, hogyan zajlanak nálunk a dolgok.”
Más kérdés, hogy Hayatou regnálása során Afrika futballja példátlan fejlődést könyvelhetett el: a korábbi kettő helyett már öt válogatottat ad a kontinens a világbajnokságokra, ahol már a legjobb nyolc között is járt afrikai csapat. Kulcsszerepe volt abban is, hogy a kontinens legfejlettebb állama, Dél-Afrika megszervezhette a 2010-es világbajnokságot.
