Pécsett Dárdaiék módszerével araszolnának egyre feljebb

Az alsóbb osztályos létbe azonban egyik lefokozott csapat sem nyugszik bele.

A Magyar Labdarúgó Szövetség fellebbviteli licencadó bizottsága május végén másodfokon is úgy döntött, hogy a 2014–15-ös szezonban az élvonalban szereplő csapatok közül nem adja meg az első osztályú tagsághoz szükséges licencet a Győri ETO, a PMFC, a Nyíregyháza, a Lombard Pápa  és a Kecskeméti TE együttesének. Az öt gárda közül csak a pápaiak végeztek kiesést érő helyen, de őket sem csupán egy osztállyal sorolták lejjebb, sőt ők teljesen új klubot voltak kénytelenek gründolni tulajdonosuk becstelen távozása miatt. A másik négy nagy múltú egyesület is az NB III-ig, illetve a megyei első osztályig süllyedt. Az alsóbb osztályos létbe azonban egyikük sem nyugszik bele.

Hogy miért akkor és miért ezeket a klubokat fosztotta meg az MLSZ a tavalyi bajnokság végén legmagasabb osztályos tagságuktól, annak megvan a hivatalos magyarázata. Ehhez a magyar futball csúcsszervének megvolt a jogalapja, hiszen mindegyik klub problémákkal küszködött – a Nyíregyháza messze a legkisebbel. Sokak szerint azonban Csányi Sándorék az előző években is hasonló szigorral léphettek volna fel, de akkor ez valamiért elmaradt. Most az öt fent említett egyesület kvázi kizárása lehetőséget teremtett a labdarúgó-szövetségnek, hogy átalakítsa az NB I versenyprogramját, és a kormány által a futballba öntött és irányított, főként infrastruktúrafejlesztésre és utánpótlásképzésre adott milliárdok után az addigit egy sportszakmailag indokoltabbnak tartott struktúrával váltsa fel. Nem beszélve arról, hogy üzent is: aki pénzt kap, azzal szemben ezentúl jóval nagyobbak az elvárások.

A Győr és a Lombard Pápa bukása egyértelműen tulajdonosukhoz köthető, Tarsoly Csaba Quaestorjával és Bíró Péter „aranytömbjeivel” tele volt a sajtó az elmúlt hónapokban. A két úriember tehát magával rántotta a két futball-kft.-t is. (Persze menekült már meg furcsa módon magyar futballklub, elég az Újpest példáját felhozni.) A Kecskemét már korábban is pénzügyi problémákkal küszködött, míg Matyi Dezső pécsi tulajdonos csapata hosszú hónapok agóniája – megjelent a történetben a NAV is – után került a szégyenpadra. Nyíregyházán volt a legcifrább a történet, ott a klubra egy korábbi játékosának való tartozás miatt csapott le a szövetség ökle.

A sztori innen már ismert, a 2015–16-os szezonban a korábbi 16 helyett már csak 12 csapattal rajtolt a bajnokság, tehát a kizárások egy komolyabb átszervezés előkészítését is megkönnyítették.

Az elvett licencet követően Pápán a csapat nevet is változtatott, ugyanis a korábbi tulajdonos Lombard azóta már más ügyekkel van elfoglalva, így a csapat felvette a Pápai Perutz FC nevet. Őket a Veszprém megyei másodosztályba száműzték, de sikerült elérni, hogy egy szinttel magasabban kezdhessenek új életet az egyesületnél.

Bocskay László, a klub elnöke az első ankéton arról beszélt a szurkolóknak: kétségessé vált, hogy a Lombard utáni időszámítás egyáltalán kezdetét veheti-e. A pápaiaknak mindössze nyolc napjuk maradt arra, hogy összehozzák a csapatot, és bár az elnök türelmet kért, a célként a harmadosztályba való kerülést jelölte meg – ha lehet, már ebben szezonban. A Perutz 150 bérletessel indította az idényt, a klubelnök szerint egyedülálló módon a megyében.

„Megpróbálunk egy szerethető, eredményes, a futballt játszó csapatot kialakítani, mely a szurkolókat és a játékosokat összehozza” – mondta Marton Miklós vezetőedző, aki a keretről annyit még elárult, hogy néhány játékosának még a megyei első osztály szintjéhez is fel kell majd nőnie.

Úgy látszik, az NB I-es időszak nem múlik el nyom nélkül Pápán: a támogatói bérletek bevezetése mellett villanyfényes meccseket is rendezhetnek, lesz hangosbemondó, kijelző és előzetes jegyvásárlás. A vendégszektor viszont ebben szezonban nem nyílik meg, és az idény eleji csapatképről is lemaradtak néhányan „elfoglaltság” miatt.

A Perutz története első meccsét Balatonalmádiban játszotta, és ha az utolsó percben nem hagy ki egy tizenegyest, akkor mindjárt győzelemmel nyithatta volna az új korszakot. Az első győzelem az első hazai meccsen jött össze, a második fordulóban a Herendi Porcelán SK-nak már nem kegyelmeztek.

A pápaiak kilenc forduló után 14 ponttal erősítik a középmezőnyt a megyeiben, ami alátámasztja a vezetők szavait, akik türelmet kértek a csapatépítéshez. Ugyanakkor az elmúlt fordulóban volt minek örülni a Veszprém megyei városban, a Perutz a szomszédos Ugodot verte hazai pályán az utolsó percben szerzett góllal. A Veol.hu előzetesen azt írta az összecsapásról, hogy igazi unikum lesz, hiszen olyan rangadó, amelynek nincs múltja és nincs jövője. De ami igazán érdekes: 600 néző volt kíváncsi a presztízscsatává avanzsált mérkőzésre. Néha ennyien mentek el egy NB I-es pápai meccsre – most pedig az 1000 fős falu csapata elleni mérkőzésre is kíváncsiak voltak hatszázan.

Győrben kicsit vérmesebb reményekkel ugrottak neki a szezonnak, mint a közeli Pápán, ugyanis itt az önkormányzat és a győri futsalklub hathatós segítségével az NB III-ban kezdhették meg a győri futball, pontosabban az ETO megújítását. Ráadásul az utánpótláscsapatok maradhattak a legfelsőbb osztályokban, így a „hátország” továbbra is megfelelő támaszt nyújthat az egyre feljebb igyekvő első vonalnak.

Borkai Zsolt polgármester, miután kiderült: az NB III-ban indulhatnak, arról beszélt, hogy megteremtették az alapot arra, hogy a klub a lehető leggyorsabban újra az első osztály tagja lehessen. Tehát a győri célok egyértelműek, és ehhez a harmadosztály nyugati csoportja remek lehetőséget is kínál.

Az NB I-ből 55 év után hiányzó és a helyi fiatalokra építő győriek itt is találkozhatnak például a nagy rivális Videotonnal, a Ferencvárossal, a Puskás Akadémiával és az MTK-val, pontosabban második számú csapataikkal. Ez két szempontból is kifizetődő: egyrészt az átlagnál képzettebb, szakmailag komolyabb keretek között készülő csapatokkal meccselhetnek, másrészt ezek a gárdák nem juthatnak fel a másodosztályba, így az ETO-nak tulajdonképpen nem versenytársai a feljutásért vívott harcban.

Az ETO Futsal Kft. – ez most a hivatalos név – augusztus elsején kezdte meg az NB III-as menetelést, be is söpörte az elvárható három pontot a Csorna ellen az ETO Parkban. A meccs érdekessége, hogy 3500-an, más beszámolók szerint 3200-an voltak a lelátón; összehasonlításképp: az előző év NB I-es győri hazai átlagnézőszáma 2600 volt.

A Rába-partiak egyébként eddig tíz meccsből hetet nyertek, csupán egyszer kaptak ki. A csapat így a várakozásoknak megfelelően a tabella felső traktusaiban foglal helyet, csak a Vidi és az FTC áll előtte, tehát „kvázi első” az ETO. Ráadásul pont a Székesfehérvár–Ferencváros tandem jegyében telnek a győri futballhétköznapok, ugyanis az elmúlt fordulóban az ETO épp a Videoton II. otthonában kapott egy négyest (4:2), most pedig a veretlen Fradi-tartalékot fogadja.

A csapat keretében vannak ismertebb nevek: Pákolicz Dávid és Weitner Ádám szerepelt már az első osztályban, sőt mindegyiküknek van győri kötődése is. Győrben a feljutás mellett nem titkolt cél, hogy újra egymásra találjon a csapat és a közönség, és egy egészséges, lokálpatrióta futballközeg erősödjön meg.

A baranyai megyeszékhelyen az elmúlt szezon végén még sírt is ástak a helyi focinak, de azért valahogyan újra útjára indult a labda. A Mecsekalján annyira nehézzé vált az átmenet a Matyi Dezső-korszak után, hogy még most is vitáznak azon, mennyit is fizessen végül az önkormányzat a pécsi milliomosnak a csapatért. Ez meg is látszott a megyei bajnokság rajtjánál, ugyanis közműtartozás miatt kikapcsolták a vizet, a gázt és az áramot a stadionban, így a PMFC-nek el kellett halasztania első három mérkőzését. Aztán a közműtartozást átírták a csapatot működtető Pécsi Sport Nonprofit Zrt.-re, így jöhetett a Szászvár és a Szederkény elleni mérkőzés – tavaly ilyenkor az MTK és a Felcsút volt az ellenfél.

A kaland rosszul kezdődött, csak iksz jött össze a Szászvár ellen, de utána beindult a pécsi henger, és mindösze a Mohács tudta megállítani Márton Gábor csapatát. A „Munkás” jelenleg a tabella élén áll, de néhány meccsen bebizonyosodott, nem vezet kikövezett út az NB III-ba.

Mindenesetre a tavalyi szezon szurkolói kártyás mizériája után úgy tűnik, újra egy hullámhosszra került a csapat és közönsége – ha éppen a drukkerek nem fenyegetik meg a kapust egy rossz teljesítmény után. Márton Gábor vezetőedző a Bogát elleni, kínkeservesen megnyert mérkőzést követő szavai is erről tanúskodnak: „Köszönettel tartozom azoknak a szurkolóknak, akik a zord időjárás ellenére elkísértek minket Bogádra. Úgy gondolom, bajban ismerszik meg az igaz barát.”

A Kecskemét KLC-KTE SI, azaz Kecskeméti Labdarúgó Club KTE Sportiskola néven folytatta a Bács-Kiskun megyei első osztályban. Az elnevezésből is látszik, hogy az utánpótlásban látják a jövőt és a felemelkedéshez vezető utat, és ha arra gondolunk, hogy például az NB I-ben egyre inkább nevet szerző Pekár László és Kitl Miklós is kecskeméti nevelések, akkor nem tűnik tévútnak az elképzelés.

A csapat az NB III-ban kezdhetett volna, de azt pénzügyi nehézségek miatt nem vállalták.  A sportiskola csapata korábban is a megyeiben szerepelt, ezt a gárdát most megerősítették az U21-es játékosokkal, céljuk, hogy újra felvirágozzon a kecskeméti foci, és ők sem akarnának megragadni ezen a szinten.

A megyei bajnokságban 8 forduló után 7. a csapat, még az út elején vannak.

A pécsi keret fiatal, zömében helyi kötődésű játékosokból áll, akiket összeszokott szakmai stáb irányít. És hogy mi lehet a pécsi csodafegyver? A megyeiben szokatlan heti öt edzés.

Márton a szezon kezdete előtt így jellemezte csapatát: „Figyelembe kell venni, hogy ezek a játékosok többnyire olyan csapatokban futballoztak ezelőtt, ahol heti egy-két edzésük volt. Szokniuk kell ezt a tempót, sokuknak talán még megerőltető lehet, főként hogy a múlt héten rendesen leterheltük őket. Kis túlzással csoda, hogy így tudtak menni. De fiatal a társaság, úgyhogy várhatóan hamar hozzászoknak ehhez.” A cél természetesen a bajnoki cím – tette hozzá.

Győrhöz hasonlóan Pécsett is az utánpótlásban látják a jövőt, és kisalföldi társaikhoz hasonlóan a pécsi fiatalok továbbra is maradhattak az első osztályban. A PMFC akadémiavezetője Kulcsár Árpád – akinek a feladata a klub képzési rendszerének átalakítása – korábban arról beszélt, hogy első lépésként vissza kell szerezniük a játékosok, a szülők, sőt még az edzők hitét is a klubban. Kulcsár elmondta azt is, hogy a pécsi utánpótlás-nevelés koncepciója a Bundesligában szereplő Hertha BSC módszerein alapszik, ugyanis Dárdai Pál a know-how átadásával segített nevelőegyesületének. Fontos lépés még, hogy több pécsi ikont is sikerült visszacsábítani a PMFC-hez.

A klubnál persze nem csupán szakmai téren pezseg az élet, a már korábban említett tulajdonosi dilemmák remek példája, hogy Őri László, Pécs sportért felelő alpolgármestere hétfő délutánra rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze, melyen elmondta, hogy Matyi Dezső, a PMFC korábbi tulajdonosa ügyvédei és biztonsági emberei társaságában a hétvégén többször is megkísérelt bejutni a klub Stadion utcai épületébe, de az üzemeltető PSN Zrt. nem engedte be őket. Matyi Dezső Őri szavaira úgy reagált, hogy jogi lépéseket tesz majd az alpolgármester nyilatkozata után. Mindenesetre a felhalmozott közüzemi számlák miatt a város lefaragna a klub vételárából.

Nyíregyházán egy életre megjegyezték Diego Balbinot nevét, akinek az MLSZ szerint nem fizetett időben a klub, ezért bukta az NB I-es licencét. Révész Bálint, a nyíregyiek tulajdonosa a kizárás után így fogalmazott: „sajnos számunkra most más nem maradt, mint készülni az NB III-ra, Mátyus János már egyeztet a jelenlegi keret tagjaival, kik azok, akikre számíthat. Amikor elvállaltam a Szpari vezetését, az a cél vezérelt, hogy örömet szerezzek a nyíregyházi szurkolóknak, a tehetséges fiatal gyerekeknek pedig jövőképet mutassak. Ezért nem adom fel, vissza fogunk kerülni megérdemelt helyünkre, az NB I-be.”

A cél tehát adva van, a csapat pedig tizenegyből tizenegy mérkőzést nyert meg az NB III Keleti Csoportjában, így a négy licencét vesztett csapat közül a Spartacus tűnik a leginkább összeszedettnek. A Nyíregyháza a Loki második csapata ellen kezdte meg a harmadosztály küzdelmeit, legutóbb pedig a Cigánd elleni idegenbeli rangadót vette sikerrel. 31 gólt lőtt, 5-öt kapott, impozáns a mérleg.

Maradt a tulaj, maradt a vezetőedző, maradt több kulcsjátékos is, nem kellett a nulláról kezdeni a munkát. Luis Ramos, Pölöskey Péter, Rezes László  – néhány játékos, aki biztosan talált volna magasabb osztályban játszó csapatot, de a Szparit választotta a bajban is, ezzel is deklarálva a klub legfontosabb célját. Ha a Nyíregyháza feljebb tudna lépni egy osztályt, valószínűleg lenne pénz az erősítésekre, mivel az anyagi háttér jelenleg biztosnak tűnik.

A Nyíregyházára is jellemző az az összefogás, amely az öt klub és szurkolói viszonyát jellemzi, így ha a kizárás pozitív oldalát akarjuk nézni, ezek a csapatok most lehetőséget kaptak egy egészségesebb futballközeg kialakítására. Megerősíthetik lokális kötődésüket, a meccsek közösségi élményként való megélése ugyancsak a nehezebb helyzet hozadéka lehet, ráadásul az utánpótlásképzés is kiemelt szerephez juthat.

Kérdés, hogy melyiküknek lesz ereje újra a legjobbak közé felkapaszkodni, és mennyi idő alatt. De a magyar futballban sohasem lehet tudni, talán már jövőre akad valahol egy eladó, magasabb osztályú tagságot biztosító licenc.

Mindenesetre a másik úttal jobban járnának, még ha rögösebb is.